Tetris-hatás – amikor az agy nem tud kikapcsolni

Előfordult már veled, hogy amikor sokáig ugyanazzal a tevékenységgel foglalkoztál, este is ugyanaz a dolog járt a fejedben? Talán álmodban is folytattad, vagy akár nyitott szemmel is láttad a mintákat, formákat, amikkel dolgoztál? Ha igen, akkor te is megtapasztaltad a Tetris-hatás néven ismert pszichológiai jelenséget.

A Tetris-hatás akkor jelentkezik, amikor egy adott tevékenységet annyit végzünk, hogy az elkezd automatikusan visszaköszönni a gondolatainkban, álmainkban vagy akár a valóságérzékelésünkben is.

A Tetris-hatás eredete

A Tetris-hatás nevét a híres orosz eredetű videojáték után kapta, amelyben különböző alakzatokat kell illeszteni egyre gyorsuló tempóban egymásra úgy, hogy azok vízszintes sorokat alkossanak. – biztos ismered.

Bár ma már nosztalgikus klasszikusnak számít, a kilencvenes években sokan napokat töltöttek a játékkal – és ekkor fedezték fel, hogy valami furcsa történik velük: még akkor is látták a lepotyogó alakzatokat, amikor már kikapcsolták a gépet. Voltak, akik álmukban folytatták a játékot, mások pedig a bolt polcait figyelve azon kapták magukat, hogy fejben próbálják „Tetris-módon” beilleszteni a dobozokat a sorokba.

A Tetris-hatás fogalmat először Jeffrey Goldsmith újságíró használta egy 1994-es Wired Magazine cikkében, de a tudományos közösség figyelmét akkor vonta magára igazán, amikor a Harvard Egyetem kutatói – élükön Dr. Robert Stickgold neuropszichológussal – úgy döntöttek, hogy laboratóriumi körülmények között is megvizsgálják ezt a furcsa jelenséget.

A Harvard-kísérlet

A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mi történik az emberi agyban akkor, amikor egy egyszerű, de vizuálisan intenzív és ismétlődő feladattal hosszabb időt tölt. A vizsgálatban több alanynak kellett napi több órán keresztül Tetrisszel játszania – három napon át. A résztvevők között voltak olyanok is, akik amnéziában szenvedtek, és rövid távú memóriájuk károsodott – vagyis elvileg nem emlékezhettek volna a játékra, amit játszottak.

A kísérlet során a kutatók azt találták, hogy az alanyok közül sokan beszámoltak arról, hogy elalvás előtt is látták maguk előtt a jól ismert játékformákat. Sőt, az amnéziás páciensek is ugyanerről számoltak be – holott tudatosan nem tudtak visszaemlékezni a játékra.

Ez azt jelentette, hogy az agy feldolgozta és tovább dolgozta az élményt anélkül is, hogy az illető emlékezett volna rá. A kutatók szerint ez egyértelmű jele annak, hogy az elalvás előtti tudatállapot és az álomfázis kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emléknyomok rögzítésében.

Hol jelenik meg a Tetris-hatás az életünkben?

A Tetris-hatás nem kizárólag játékhoz kapcsolódik. A nevében ugyan ott van a játék, de a jelenség bármilyen rendszeresen ismételt és kognitívan lekötő tevékenységnél előfordulhat. Lényegében arról van szó, hogy az agy megtanul egy mintát, és mivel az adott tevékenység sokszor, intenzíven jelenik meg, a minta „beég” – és akkor is aktiválódik, amikor már nem dolgozol vele aktívan.

Sakkozóként például lehet, hogy játszmák után még napokig fejben újrajátszod a lépéseket, akár öntudatlanul is. Sokan beszámolnak róla, hogy egy erős sakkparti után álmukban is sakktáblát látnak. Ugyanez igaz lehet egy programozóra, aki kódolás után is fejben „debugol”, vagy egy zeneszerzőre, aki egy adott dallamot ismétel fejben órákon keresztül.

De a jelenség nem csak szellemi szakmáknál bukkan fel. Gondolj csak arra, amikor egy hosszú autóút után este még mindig érzed, hogy mozog alattad az út, vagy becsukott szemmel is látod a sávokat. A Tetris-hatás ott lapul minden olyan tevékenység mögött, ahol az ismétlés és a figyelem koncentrációja együtt jár.

Hol lehet még megfigyelni ezt a hatást? Játékosoknál: A Minecraft, Candy Crush, vagy akár a Sudoku is kiválthatja. Foglalkozásoknál: Egy építész vagy lakberendező átrendezheti fejben a környezetét automatikusan. Szokásoknál: Ha valaki sokat szerkeszt fotót vagy videót, előfordulhat, hogy a valóságban is szerkesztési ötletek jutnak eszébe egy utcai jelenet láttán.

Miért történik ez?

A jelenség hátterében az agy tanulási mechanizmusai és az úgynevezett neuroplaszticitás áll. Ez az agy azon képessége, hogy képes új idegi kapcsolatok létrehozására, és a meglévők megerősítésére a tapasztalatok hatására.

Ha egy adott mintázattal újra és újra találkozol, az agyad felismeri, hogy ez fontos lehet, ezért kiemelt figyelmet és erőforrást szentel neki.

A Tetris-hatás tehát nem hiba, hanem adaptív tanulási stratégia: az agyad igyekszik automatizálni és optimalizálni a megtanult dolgokat. Ez magyarázza azt is, miért jelenik meg gyakran elalváskor vagy álmainkban – ilyenkor ugyanis az agy a háttérben dolgozik, és próbál rendszerezni, mélyíteni, újrakódolni.

Hasznos vagy zavaró?

A Tetris-hatás egyszerre lehet áldás és átok. Pozitív értelemben remekül hasznosítható tanulásnál – ha valamit sokszor ismételsz, az agyad „rákapcsol”, és akár éjszaka is gyakorolja a mintát. Ezért működik olyan jól például a nyelvtanulás intenzív szakaszában, vagy amikor új készséget sajátítasz el (mint zongorázás, vezetés vagy bármilyen manuális rutin).

Ugyanakkor, ha egy tevékenység túlzott stresszel, kényszerrel vagy képernyőidővel jár, a Tetris-hatás zavaróvá válhat. Ilyenkor nehezebbé válik a kikapcsolódás, az elalvás, és akár álmatlansághoz is vezethet, ha az agy folyamatosan „pörgeti” a feldolgozatlan élményt. Ez különösen gyakori a túlhasznált digitális eszközök vagy közösségi média esetén.

Mit tanulhatsz ebből?

A Tetris-hatás megmutatja, mennyire alkalmazkodóképes és tanulékony az agyad. Ha valamit rendszeresen csinálsz, és intenzíven figyelsz rá, az agyad előbb-utóbb nemcsak megtanulja, hanem önállóan is tovább gyakorolja.

Ezt a mechanizmust tudatosan is ki tudod használni. Ha szeretnél elsajátítani egy új készséget, belevágni egy új szokásba, vagy akár csak fejleszteni az önfegyelmed, a rendszeres, ismétlődő gyakorlás nemcsak a felszínen, hanem mélyebb szinten is rögzülni fog – sőt, az agyad segít is benne.

Fontos azonban az is, hogy tudd: ha olyasmire koncentrálsz túlzottan, ami kimerít, stresszel vagy idegessé tesz, akkor ezt is „beégeted”. Ezért érdemes időnként tudatosan kikapcsolódni, eltávolodni ezektől, és átállítani az agyad egy másik mintára.

Forrás:

https://medium.com/@rossstringer/the-tetris-effect-when-repetitive-tasks-alter-reality-19279886bf40

https://en.wikipedia.org/wiki/Tetris_effect