Hogyan találhatod meg az életcélodat?

Miért kell, hogy legyen életcélunk? Miért nem elég az, ha csak élünk bele a világba, és lesz, ami lesz? Az utóbbi kényelmesebb, és ösztönösebb nem?

Az ember nem csak túlélésre lett programozva, hanem jelentéskeresésre is. Viktor Frankl pszichiáter szerint (és a modern pszichológia szerint) a mentális egészség alapvető feltétele, hogy érezzük: van értelme annak, amit csinálunk.

Vagyis szükségünk van arra, hogy azt érezzük, hogy számítunk, van hatásunk, a napjaink nem vesznek kárba. Ez valamilyen szinten biológiai és pszichológiai szükséglet.

Olvasd el Frankl-nek ezt a könyvét: Az élet értelméről.

Mit jelent valójában, hogy életcélod van?

Hogy mi számít életcélnak, azt legalább olyan nehéz megfogalmazni, mint megtalálni. Az életcél nem egy egzakt, egy mondatban megfogalmazható célkitűzés, és nem is egy konkrét pozíció, amit el kell érned. Inkább egy iránytű, ami megmutatja, merre érdemes haladnod ahhoz, hogy az életed összhangban legyen önmagaddal.

Az életcél inkább egy érzés, amikor azt érzed, hogy amit csinálsz, az értelmes, előremutató, és mélyen belül jól esik.

Lehet, hogy ennek a formája egy hivatás lesz, lehet egy vállalkozás, lehet egy életmód vagy család. Az életcél az, ami átível a konkrét feladatokon, és összefogja mindazt, amit valójában fontosnak tartasz.

Ez így kicsit homályos, tudom. Az életcél arról szól, hogy mire építed az életedet, mi ad jelentést és mi az, amiért érdemes nap mint nap felkelned. Az életcél tehát egy vezérelv, ami összetartja az életed, nem csak egy konkrét cél, amit kipipálhatsz.

Például:

• „A kreativitásomat szeretném kibontakoztatni.”
• „Olyan ember akarok lenni, akire lehet számítani.”
• „Önazonosan akarok élni, mások elvárásaitól függetlenül.”
• „Szeretnék olyan családot, ahol biztonság és szeretet van.”
• „Egy közösséget szeretnék építeni, ahol az emberek támogatják egymást.”
• „Olyan munkát szeretnék végezni, ami értéket ad másoknak.”
• „Alkotni akarok valamit, ami túlél engem.”
• „Harmonikus, békés életet akarok élni.”
• „Jobban szeretném élvezni a mindennapokat.”
• „Szeretnék sokat utazni és felfedezni.”
• „Szeretném megtapasztalni az élet szépségeit: ételeket, helyeket, embereket, élményeket.”
• stb.

Miért jó, ha van életcélod?

Kétségtelen, hogy sodródni kényelmesebb. Sokkal kevesebb döntést kell meghoznod, kevesebb önismereti kérdéssel kell szembenézned, és kevesebb felelősséget kell vállalnod. Csakhogy hosszú távon ez az út nagyon ritkán hoz valódi elégedettséget. A sodródás könnyű, de az üresség, ami hosszú távon kíséri, nehezen elviselhető.

Az agy dopaminrendszere célokra van ráállva. Ha nincs cél, nincs irány, akkor nincs dopamin és nincs lelkesedés. Az élet szürkévé válik és a könnyű élvezetek függőjévé válsz. A napok és a hetek összefolynak, szétesik az időérzéked, sok apró dologgal fogsz foglalkozni, de egyiket sem érzed majd fontosnak.

Lehet, hogy jól élsz, de mégis hiányérzeted van. Cél nélkül fogékonyabbá válsz mások elvárásaira is, jobban fog érdekelni, hogy mit gondolnak rólad, és nem a saját irányodba mész, hanem abba, amerre ők terelgetnek.

Nagyon sok kutatás kimutatta, hogy akik nem érzik, hogy van értelme az életüknek, nagyobb eséllyel küzdenek depresszióval, szorongással, krónikus betegségekkel vagy rossz alvással, vagyis az egészségük is romlik.

Ráadásul egy 2016-os tanulmány szerint azok, akik erős életcéllal élnek, átlagosan több pénzt keresnek, mint azok, akik nem érzik, hogy munkájuknak vagy életüknek mélyebb értelme lenne.

Az életcél azért fontos, mert keretet ad. Segít dönteni, segít nemet mondani, segít elköteleződni, és segít értelmesnek látni az idődet és az erőfeszítéseidet. Amikor van egy irányod, akkor a nehézségek is elviselhetőbbek, akadály helyett inkább lépcsőfoknak tűnnek.

Keresni kell az életcélt vagy majd megadatik?

Sokan úgy gondolják, hogy az életcél egyszer csak megérkezik, mint egy villámcsapás. Valójában ez a ritkább eset. A legtöbb ember élete úgy alakul, hogy az életcél fokozatosan formálódik, ahogy gyűlnek a tapasztalatok, ahogy tanulsz magadról, és ahogy visszanézel azokra a pillanatokra, amelyek igazán fontosak voltak.

Az életcél nem előre látható, hanem utólag kirajzolódó minta. Lehet, hogy eddigi életedben vonzott, hogy segíts másoknak, vagy mindig élvezted, ha rendszert rakhattál a káoszba, vagy sokszor te voltál az, aki inspirálta a környezetét. Ezek a jelek mind arra mutatnak, hogy a belső iránytűd régóta működik, csak még nem tudatosítottad.

Életcél és értékek

Akinek nincs életcélja, annak vajon vannak értékei vagy elvei? Valójában mindenkinek vannak értékei, csak nem mindenki tudja őket megfogalmazni.

Az életcélod tulajdonképpen a legfontosabb értékeid összeolvadása egy nagyobb képpé. Ha az értékeidet különálló puzzle-daraboknak képzeled, akkor az életcél az a kép, ami kirajzolódik, amikor felismered, hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz.

Az életcél mindig a legbelsőbb értékeidből nő ki. Ha például számodra fontos a fejlődés, akkor valószínűleg olyan irányt találsz majd, ahol taníthatsz vagy ösztönözhetsz másokat. Ha a kreativitás az egyik alapértéked, akkor az alkotás valamilyen formáját fogod választani. Ha az együttérzés meghatározó számodra, akkor nagy eséllyel olyan feladatokban érzed magad otthon, ahol emberekhez kapcsolódsz, segítesz, támogatod őket.

Hogyan találhatod meg a saját életcélodat?

Az első és talán legfontosabb lépés az értékeid feltérképezése. Érdemes őszintén végiggondolnod, melyek azok az alapelvek, amelyek mentén döntesz, amelyek meghatározzák, mire mondasz igent és mire nemet. Olyan kérdések segítenek ebben, mint:

„Mi az, amit akkor is fontosnak tartanék, ha senki nem értékelné?”,
„Mi az, amit soha nem lennék hajlandó feladni?”, vagy
„Mi tesz igazán büszkévé?”

Ha megvannak az értékeid, érdemes megfigyelni azt is, miből szerzel energiát. Van, aki egy mély beszélgetéstől, más egy kreatív alkotástól, megint más egy jól megoldott problémától kap lendületet. Ezek apró, de nagyon fontos jelzések arról, merre érdemes tovább haladnod.

Ugyanilyen fontos felismerni, miben vagy természetesen jó. Nem az a tehetség, amit hatalmas erőfeszítéssel sajátítottál el, az a tehetség, ami mindig könnyedén megy.

A következő lépés a hatásod felismerése. Érdemes megfigyelni, hogyan reagál a környezeted arra, amit csinálsz. Lehet, hogy észre sem veszed, milyen sokat segítesz másoknak azzal, ahogyan magyarázol, vagy hogy mennyire inspirálóan hat a lelkesedésed. Ezek a visszajelzések azok, amik megmutatják, milyen értéket teremtesz.

A tapasztalatgyűjtés szintén nélkülözhetetlen. Az életcél nem található meg pusztán gondolkodással, sokkal inkább cselekvéssel, kipróbálással, kísérletezéssel. Minél több helyzetet próbálsz ki, annál tisztább lesz, mi az, ami tényleg hozzád tartozik.

Érdemes emellett rendszeresen reflektálni is. A naplózás, az önmagadnak feltett kérdések, és akár mások véleménye is segíthet abban, hogy kirajzolódjon egy minta. Sokszor a környezeted már látja benned azt, amit te csak később fogsz felismerni.

Az életcél nem olyasmi, amit egyszerűen kitalálsz. Inkább valami, amit felismerhetsz magadban, ha elég bátor vagy ahhoz, hogy figyelj, kérdezz és tapasztalj. Lehet, hogy már most is közel állsz hozzá. Lehet, hogy csak egy apró felismerés választ el attól, hogy kimondhasd: „Igen, ez az én irányom.”

Forrás:

https://www.verywellmind.com/tips-for-finding-your-purpose-in-life-4164689