Az 5 legszennyezőbb iparág 2024-ben

Először is fel kell tenni a kérdést, hogy mi alapján állítunk fel egy sorrended. Hogyan lehet mérni azt, hogy melyik a legszennyezőbb iparág? A rövid válasz az, hogy erre nincsen bevett módszertan. Viszont tudjuk, hogy a környezetszennyezésnek öt fő területe van: levegő, víz, talaj, fény és zaj. Ezek közül a levegő, a víz és a talaj szennyezése jelenti a legnagyobb közvetlen veszélyt.

Ebben a cikkben az alapján van meghatározva a legszennyezőbb iparágak sorrendje, hogy milyen szinten járulnak hozzá az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához.

1. Energiaipar (villany, gáz és fosszilis tüzelőanyagok)

Az energiaipar évente 37,5 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátásért felelős. Évről évre sokkal több fűtőanyagot és villamos energiát használunk fel, mivel a világ népessége egyre nő.

Az energiaipar azért a legszennyezőbb iparág, és azért okoz minden másnál több kárt, mert szinte minden területen szükségünk van rá.

A fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén, olaj és földgáz égetése az egyik legnagyobb forrása az üvegházhatású gázok kibocsátásának.

A légszennyezés mellett a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és szállítása is súlyos környezeti problémákat okoz. Az olajfúrások és szénbányák megsemmisítik a természetes élőhelyeket, és az olajszállítás során bekövetkező balesetek, mint például olajszivárgások, hosszú távú károkat okoznak a tengeri és szárazföldi ökoszisztémákban.

2. Közlekedési ipar (beleértve a szállítmányozást is)

Évente 7,29 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátásért felelős.

Az Our World in Data című kiadvány szerint a közlekedés a globális széndioxid-kibocsátás mintegy egyötödéért felelős. Ebben benne van a közúti, légi, hajózási és vasúti közlekedés is.

A közlekedési ipar nemcsak a légszennyezés miatt problémás, hanem a zajszennyezés és az élőhelyek fragmentációja miatt is. Az utak és vasutak építése és fenntartása számos természetes élőhelyet tönkretesz, veszélyeztetve a helyi élővilágot.

Ami a légiközlekedést illeti, a Covid-19 és az azt követő leállások idején a járatok száma visszaesett, de mostanra újra elérte a 2020 előtti szintet.  Annak ellenére, hogy a légi közlekedés intenzívebb szén-dioxid kibocsátó, mint a közúti közlekedés, a személyszállítás széndioxid-kibocsátásának mindössze 11,6%-át teszi ki.

A közúti közlekedés viszont a közlekedési ágazat összes CO2-kibocsátásának 74,5%-áért felelős. Ezek legnagyobb része a személygépkocsikból és a teherautókból származik. Egy átlagos személygépkocsi évente körülbelül 4,6 tonna szén-dioxidot bocsát ki.

3. Építőipar (és építőanyag gyártás)

Évente 6,22 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátásért felelős.

Az építőipar szinte mindenféle szennyezéshez hozzájárul – levegő, víz, talaj, és mindannyian ismerjük az általa okozott zajszennyezést. A legkárosabb aspektusa azonban a nyersanyagfogyasztás. Ez az iparág felelős a világ összes természeti erőforrás-kitermelésének 50%-áért.

Az épületek megépítése és karbantartása rengeteg energiát és anyagot igényel, és jelentős mennyiségű hulladékot termel.  Az építkezési hulladék gyakran kerül a hulladéklerakókba, ahol hosszú ideig nem bomlik le.

4. Agráripar (mezőgazdaság és élelmiszertermelés)

Évente 5,87 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátásért felelős.

A mezőgazdaság közvetlenül felelős az összes üvegházhatású gázkibocsátás 8,5%-áért, további 14,5% pedig a földhasználat változásából származik. Ez főként az erdőirtásnak tudható be, amelyre az élelmiszertermeléshez szükséges földterületek miatt kerül sor.

Az agráripar területeinek bővítése érdekében gyakran erdőirtást végeznek, különösen a trópusi területeken. Az erdőirtás nemcsak a szén-dioxid elnyelésének képességét csökkenti, hanem biodiverzitási veszteséget is okoz, és hozzájárul az élőhelyek pusztulásához.

Az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés, jelentős mennyiségű metánt bocsát ki. A metán sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A műtrágyák használata során keletkező dinitrogén-oxid kibocsátás szintén erősen üvegházhatású, és hosszú ideig marad a légkörben.

Ezen kívül az agráripar nagy mennyiségű vizet használ fel. Egy kilogramm marhahús előállítása körülbelül 15 000 liter vizet igényel.

A műtrágyák és növényvédő szerek használata szennyezi a talajt és a vízforrásokat, ami veszélyezteti a helyi ökoszisztémákat és az ivóvízkészleteket.

5. Élelmiszer kiskereskedelem

Évente 3,1 milliárd tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátásért felelős. A mezőgazdasághoz hasonlóan a világ egyre növekvő népessége növeli az élelmiszerek iránti keresletet.

Az élelmiszer kiskereskedelem két szempontból is nagyon szennyező iparág, az egyik az energiafelhasználása, a másik pedig a műanyagszennyezés.

Egy átlagos élelmiszerbolt évente 1900 tonna szén-dioxidot bocsát ki, pusztán az üzletek működtetéséhez és az ellátási lánc fenntartásához szükséges villamos energiából és földgázból. Ez a szám 360 autónak felel meg.

Az élelmiszeripari csomagolás globális műanyag-felhasználása évente körülbelül 80-120 millió tonna közötti mennyiséget tesz ki. Ez jelentős környezeti terhelést okoz, mivel sokszor a csomagolások nem újrahasznosíthatók és hosszú idő alatt bomlanak le, miközben mikroműanyagokká alakulnak, amelyek szennyezik a talajt és a vízkészleteket. Sajnos a műanyaghulladék újrahasznosítása világszerte még mindig alacsony.

Tehetünk-e valamit egyénileg?

Tudatos vásárlás

Próbáljunk meg minél kevesebb csomagolást vásárolni az ételeink mellé! Időről-időre látogassunk el csomagolásmentes boltba, ha lehet helyi termelőktől szerezzük be a friss árut. Támogassuk azokat a vállalatokat, amelyek környezetbarát anyagokat és etikus gyártási folyamatokat alkalmaznak. Csak annyit vásárolj, amennyire szükséged van, és igyekezz nem pazarolni az ételt!

Energiafogyasztás csökkentése

Ne pazaroljuk az energiát, ne hagyjuk feleslegesen égni a villanyt, járni a motort! Ne menjünk a szomszéd utcába is autóval! Használjunk energiatakarékos izzókat, kapcsoljuk ki az elektronikai eszközöket, amikor nem használjuk őket, és fontoljuk meg a megújuló energiaforrások használatát!

Fenntartható közlekedés

Válasszuk a környezetbarát közlekedési módokat, például a tömegközlekedést, kerékpározást vagy gyaloglást, főleg jó időben még az egészségünkért is teszünk ezzel, nem csak a környezetünkért.

Egyéni, de főleg közösségi szinten is sokat tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezen iparágak negatív hatásait. Tudatos vásárlási szokásokkal, energiahatékony megoldásokkal, fenntartható közlekedési módokkal és az oktatás révén mindannyian hozzájárulhatunk a környezet védelméhez és egy zöldebb jövő megteremtéséhez.

Források:

https://heatable.co.uk/boiler-advice/most-polluting-industries

https://www.theecoexperts.co.uk/blog/top-7-most-polluting-industries