Mi a nárcisztikus személyiségzavar?
2. rész
Az cikk első részében láthattuk, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik egy nárcisztikus, most arra fókuszálunk, hogy kicsit árnyaltabb a probléma, mint ahogy elsőre látszik. Ugyanis többféle nárcisztikus típus van és mindegyik másképpen hat a környezetére.
Érdemes először az első részt elolvasni: Mi a nárcisztikus személyiségzavar? I. rész
A nárcisztikus személyiségzavar spektrumban helyezkedik el, vagyis személyektől függően különböző mértékben mutathatják ezeket a viselkedési mintákat. A kapcsolatok a nárcisztikusokkal gyakran kihívást jelenthetnek, és terápiára lehet szükség a kapcsolatok javításához vagy megőrzéséhez.
A nárcisztikusok két csoportja
Az adaptív nárcizmus olyan személyiségjegyeket és viselkedést jelent, amelyek pozitív módon befolyásolják az egyén életét és környezetét. Az adaptív nárcisztikus vonások pozitív lehetőségeket teremthetnek az életben, különösen a szakmai területen.
Az ilyen személyek magabiztosak és hisznek saját képességeikben. Ennek köszönhetően könnyebben vállalnak kihívásokat és találnak megoldásokat a problémákra. Magas szintű célkitűzésekkel rendelkeznek, és elkötelezetten dolgoznak a siker eléréséért. Az adaptív nárcisztikusok versenytársaik között kiemelkedő teljesítményre törekednek. A verseny motiválja őket, és a versenyhelyzetekben kiválóan teljesíthetnek.
Tehát mondhatjuk, hogy ez a nárcizmus pozitív formája, bár a kapcsolatokat tekintve ez sem egyszerű eset.
A maladaptív nárcizmusra ezzel szemben a mérgező vonások jellemzőek, mint például a jogosultságérzet és a mások kihasználására való hajlandóság. Önmagukat helyezik előtérbe, és az érdekeiket tekintik elsődlegesnek. Mások szükségleteit és érzéseit gyakran figyelmen kívül hagyják vagy semmibe veszik.
Az ilyen típusú nárcisztikusok hajlamosak másokat kizsákmányolni, legyen az érzelmi, pénzügyi vagy más módon. Céljuk az, hogy előnyhöz jussanak akár mások rovására is. A másokkal való problémák, a magányosság és a munkahelyi konfliktusok gyakoriak lehetnek egy ilyen ember életében.
Tehát, mondhatjuk, hogy ez a nárcizmus negatív formája.
A maladaptív nárcizmus különböző formái:
Nyílt vagy grandiózus nárcizmus: A nyílt nárcisztikusok általában extrovertáltak, de nem együttműködőek, önzőek és hatalmaskodóak. Túlzó önképük és magas önbecsülésük lehetővé teszi számukra, hogy magabiztosak legyenek, ugyanakkor valószínűleg túlbecsülik saját érzelmi intelligenciájukat is.
Rejtett vagy sebezhető nárcizmus: Gyakori, hogy minden nárcisztikust dominánsnak és lehengerlőnek képzelünk el, de ez nem törvényszerű. A rejtett nárcisztikusok introvertáltak. Rendkívül érzékenyek a kritikára, és alacsony önbecsüléstől szenvednek. Védekező és passzív-agresszívek lehetnek, de kevésbé valószínű, hogy túlértékelik képességeiket, mint a nyílt nárcisztikusok.
Közösségi nárcizmus: A közösségi nárcisztikusok hajlamosak magukat altruistának tekinteni, és azt állítják, hogy mélyen törődnek az igazságossággal. Mások előtt támogatónak és önzetlennek mutatják magukat. Viselkedésüket azonban a társadalmi hatalomvágy és a felsőbbrendűség vagy a jogosultság érzése motiválja. Emiatt a tetteik nem mindig felelnek meg a meggyőződésüknek.
Antagonista nárcizmus: Az antagonista nárcisztikusok erősen versengő módon viszonyulnak a társas interakciókhoz. Gyakran gondolkodnak végletekben, azt hiszik, hogy minden helyzetben van „vesztes” és „győztes”. Ez a világnézet agresszív és ellenséges viselkedésre készteti őket.
Rosszindulatú nárcizmus: A nárcizmus tipikus jelei mellett a rosszindulatú nárcisztikus agresszív, paranoiás vagy szadista lehet – örömét leli mások fájdalmában. Hajlamos antiszociális viselkedést tanúsítani, figyelmen kívül hagyva mások jogait vagy biztonságát.
Hogyan viselkedik egy nárcisztikus a kapcsolataiban?
Az első benyomásunk általában pozitív. A nárcisztikusok nagyon vonzóak és elbűvölőek tudnak lenni. Nagyon jók abban, hogy fantasztikus, hízelgő önképet teremtsenek, amely magával ragad minket. Vonzódunk látszólagos magabiztosságukhoz és magasztos álmaikhoz – és minél ingatagabb a saját önbecsülésünk, annál csábítóbb a személyiségük.
A nárcisztikus személyek viselkedése kapcsolatokban jelentős mértékben változhat az egyéntől függően, de vannak közös vonások, amelyek jellemzők lehetnek a nárcisztikus kapcsolatokra. Fontos megjegyezni, hogy a nárcisztikusok nem partnereket keresnek, hanem engedelmes csodálókat.
Irányító és domináns magatartás: Megpróbálja az uralma alatt tartani a másik személyt, és nehéz számára elfogadni mások véleményét vagy döntéseit. Egyes nárcisztikusok elszigetelik az életükben lévő embereket, hogy jobban irányíthassák őket.
Önmagát helyezi előtérbe: A saját szükségleteit és vágyait első helyre teszi, és nem hajlandó kompromisszumokra vagy mások igényeinek figyelembe vételére. Az egészséges kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten és törődésen alapulnak. A nárcisztikusok azonban nem képesek valódi kölcsönösségre a kapcsolataikban. Nem csak arról van szó, hogy nem hajlandóak, hanem valóban nem képesek rá.
Szükség az elismerésre: Folyamatosan szükségük van az elismerésre és a dicséretre. Ha nem kapják meg az elvárásoknak megfelelő elismerést, frusztráltak vagy dühösek lehetnek.
Empátia hiánya: Nehezen értik meg vagy éreznek együtt mások érzéseivel. Nem tudják, hogyan kell empátiát mutatni vagy támogatónak lenni másokkal.
Manipuláció és kizsákmányolás: Saját céljaik érdekében használhatnak érzelmi manipulációt, vagy pénzügyileg is kihasználhatnak.
Felszínes kapcsolatok: Inkább felszínes kapcsolatokat tart fenn, mivel nem hajlandók mélyen kapcsolódni másokhoz vagy megnyílni az érzelmeikkel.
Forrás:
https://www.helpguide.org/articles/mental-disorders/narcissistic-personality-disorder.htm