Az intelligencia 7 típusa

Howard Gardner pszichológus intelligencia-elmélete szerint az intelligenciát nem azonosíthatjuk a logikus gondolkodás képességével, mert az egy sokkal összetettebb dolog. Többféle intelligencia létezik, melyek egymást kiegészítve működnek bennünk.

Úgy definiálja az intelligenciát, mint a problémák megoldására, illetve az adott kultúrában értékesnek számító dolog létrehozására való képesség. Tehát problémamegoldás és alkotás.

A 7 intelligencia-réteg:

Nyelvi intelligencia:

Ez magában foglalja a beszédkészséget, a hangképzéssel, a nyelvtannal és a jelentéstartalommal együtt. Vagyis, aki jól és szépen tud beszélni, annak kifinomult a nyelvi intelligenciája. Itt fontos a helyzetfüggő nyelvhasználat is, ami azt jelenti, hogy az adott szituációkban megtaláljuk a megfelelő szavakat. Ez az érthető és célravezető kommunikáció lényege.

Például: ha könnyen tanulsz nyelveket, akkor jól állsz a nyelvi intelligenciával.

Zenei intelligencia:

A zenei intelligencia teszi képessé az embert, hogy megértse a zenei hangok jelentését, hogy más jelentéseket hozzon létre általuk és, hogy zenével legyen képes a kommunikációra. Hozzátartozik a dallam, a ritmus és a hangszín sajátosságainak ismerete is. A magas szintű zenei intelligenciával rendelkezőknek jó a hallásuk, képesek felismerni a zene által közvetített üzeneteket és érzelmeket, és maguk is elő tudják ezt idézni.

Például: ha könnyen megjegyzel dalokat, vagy jó a ritmusérzéked, akkor jól állsz zenei intelligenciával.

Logikai-matematikai intelligencia:

Ez az absztrakt, elvonatkoztatott gondolkodás képességét jelenti. Vagyis képesség arra, hogy konkrét cselekvések vagy tárgyak hiányában is tudjunk viszonyokat kezelni és értékelni. Az elvonatkoztatás, következtetés és elméleti problémamegoldás területe.

Például: ha jól boldogulsz a számokkal és szereted az összetett feladatokat, akkor jól állsz logikai intelligenciával.

Téri intelligencia:

Képesség a vizuális információ észlelésére, módosítására, újraalkotására. A háromdimenziós képek, tárgyak szerkesztésének és mozgatásának a képességét is feltételezi. Benne van a tájékozódási képesség is, és az is, ha a távolságot, méreteket szemre jól tudod felmérni.

Például: ha csuklóból tolatva beparkolsz a járdaszegély mellé, akkor jól állsz a téri intelligenciával.

Testi-kinesztéziás intelligencia:

A fizikai-mozgási területen megmutatkozó képesség. Vagyis, nem botlasz el a saját lábadban, ügyesen bánsz a testeddel, jól kontrollálod a finom motoros mozgásokat és a nagyobb mozgásokat is. Ügyességnek is szoktuk nevezni.

Például: ha ügyesen elkapsz dolgokat, vagy jó az egyensúlyérzéked, akkor jól állsz testi intelligenciával.

Intraperszonális intelligencia:

Intra, vagyis befelé forduló, belső. Saját magad megértésének a képessége. Tehát, azonosítani tudod, hogy milyen érzések vannak benned, mik a szándékaid és indítékaid. Nevezhetjük tudatosságnak is. Önmagunk megértése kulcsfontosságú a fejlődésünk szempontjából.

Például: ha ráébredsz arra, hogy egy bizonyos szitu mindig felidegesít, akkor jól állsz intraperszonális intelligenciával.

Interperszonális intelligencia:

Inter, vagyis közti, köztes. Ugyanaz, mint az előző, csak nem önmagaddal, hanem más emberekkel kapcsolatban. Más emberekből kiinduló érzések, hiedelmek és szándékok felismerésének és megkülönböztetésének a képessége.

Például: ha észreveszed, hogy valaki depressziós, akkor jól állsz interperszonális intelligenciával.

Ezek az intelligencia fajták nem személyiségtípusokat jelentenek. A 7 intelligencia típus egymásra épülve, egymással párhuzamosan működnek a mindennapi életünkben, neked is van mind a 7-ből. Tény, hogy mindenkiben más-más intenzitással vannak jelen, de mind a 7 terület fejleszthető. Szóval, ha gyengébbnek érzed magad valamelyik területen, egy kis erőfeszítéssel szintet léphetsz.