Mi az ego?

Az ego-t mint pszichológiai fogalmat, Sigmund Freud osztrák pszichoanalitikus alkotta meg, vagyis adott neki jelentést.

(Az ego egyébként egy latin szó, aminek a jelentése: én).

Ahhoz, hogy megértsük az ego-t, meg kell értenünk a személyiségünk többi szereplőjét is: az id-et és a szuperego-t. Freud elmélete szerint ugyanis a személyiség ebből a három fő elemből áll.

Freud személyiségelmélete dióhéjban

Az id az emberi psziché legelemibb része, és az alapvető ösztönöket és vágyakat tartalmazza. Az id azonnali kielégülést keres, nem ismerve a következményeket vagy a társadalmi normákat, elvárásokat. Az id olyan, mint a benned élő csecsemő, aki azonnal akarja, amit akar, anélkül, hogy a körülötte lévő világ szabályait figyelembe venné, vagy értené.

A szuperego a belső erkölcsi szabályok és normák képviselője. Ez a rész a társadalom és a szülők, nevelők által átadott értékek és normák megtestesítője bennünk. A szuperego az, ami meghatározza, mi helyes és mi helytelen, vagyis a személyiség morális része. Ő ismeri a szabályokat és elvárásokat.

Az ego a személyiség központja, ami közvetít az ösztönök és a társadalmi normák között, és próbálja megfelelően kezelni a konfliktusokat. Vagyis az ego feladata, hogy megtalálja az id és a szuperego közti egyensúlyt.

Az ego az, ami segít nekünk döntéseket hozni, kontrollálni az impulzusokat és alkalmazkodni a környezethez. Az ego próbálja kielégíteni az id vágyait a realitás és társadalmi normák keretei között, ami nem könnyű feladat.

Az ego az érzelmi intelligencia és az érettség kialakításában és fenntartásában is kulcsszerepet játszik.

Freud egy találó hasonlattal írja le ezt a viszonyt: Az ego a hajóskapitány, aki irányítja a hajót. A hajó a személyiséget vagy az elmét jelképezi. A tenger, amin hajózunk a tudatalatti vágyak és ösztönök tengere, míg a part a valóságot vagy a külvilágot szimbolizálja.

Az ego feladata a hajó (személyiség) biztonságos irányítása és navigálása a tengeren (ösztönök és vágyak) úgy, hogy az ne süllyedjen el és el ne veszítse szem elől a partot (valóság).

Egy példa: Valaki beszól neked és te szívesen megütnéd (id reakció), de valami visszafog. Az ego jobb belátásra bír, miszerint ez a reakció társadalmilag elfogadhatatlan lenne, és az egész nem ér annyit. Nyelsz egyet és odébb állsz, te voltál az okosabb.

Az ego trükkjei – védelmi mechanizmusok

Nem könnyű az ösztöneinket és a vágyainkat kordában tartani, nem is sikerül mindig. Az ego-nak vannak védelmi mechanizmusai, ezek olyan pszichológiai eszközök, amelyeket annak érdekében használ, hogy kezelje az ösztönös vágyak és a szuperego elvárásainak konfliktusait. Ilyenek például:

Elfojtás vagy represszió: az ego elfojtja vagy elnyomja azokat az ösztönös vagy traumás gondolatokat, emlékeket vagy vágyakat, amelyek zavarhatják a lelki békénket. Célja, hogy elkerülje azokat az érzelmeket vagy gondolatokat, amelyek kellemetlenek vagy félelmetesek számunkra.

Projekció: olyan negatív tulajdonságokat vagy érzéseket tulajdonítunk másoknak, amelyek valójában saját magunkban vannak jelen.

Racionalizáció: az ego érveket vagy magyarázatokat keres annak igazolására, hogy a viselkedésünk elfogadható. Ez segít elfogadhatóbbnak feltűntetni azokat a cselekedeteket, amelyek valójában ösztönös vagy impulzív válaszokra épülnek.

Szublimáció: az ego az ösztönös vágyait vagy energiáit olyan elfogadható tevékenységekre vagy célokra irányítja, amelyek társadalmilag elfogadottak és pozitívan értékeltek. Például, ha valaki agresszív, az lehet, hogy valamilyen sporttevékenységben tudja az agresszióját kifejezni.

Humor: az érzelmi stressz enyhítésének egy módja lehet. Az ego humorral próbálja enyhíteni a stresszt és a feszültséget, amit a konfliktusok vagy nehéz érzelmek okozhatnak.

Tagadás: olyan mechanizmus, mely során nem ismerjük el a konfliktust vagy problémát, még akkor sem, ha az nyilvánvaló. Ezzel azt az illúziót próbáljuk fenntartani, hogy minden rendben van.

Projektív identifikáció: ez egy komplexebb mechanizmus, amelyben az ember saját érzéseit vagy tulajdonságait a másikra vetíti, majd megpróbálja befolyásolni a másik személyt annak érdekében, hogy megfeleljen az ő elvárásainak vagy vágyainak.

Az önfejlesztés során az ego lehet az ember legnagyobb támogatója, de a legnagyobb akadálya is. Az ego képes lehet ellenállni a változásnak és ragaszkodni a megszokotthoz, mely a fejlődést hátráltathatja. Azonban, ha valaki tudatosan dolgozik az ego-védelmi mechanizmusokon és a konstruktívabb gondolkodási módok kialakításán, az elősegítheti a személyes fejlődést.