Raymond Cattell intelligencia-elmélete

Miért van az, hogy néha azok az emberek is jól boldogulnak az életben, akiket nem tartunk különösebben értelmesnek? És miért van az, hogy számos művelt, nagy tudású ember nem találja a helyét, és nem tud érvényesülni? Raymond Cattell elmélete választ adhat ezekre a kérdésekre.

Cattel szerint az intelligencia két fő komponensből áll: a folyékony (fluid) intelligenciából és a kristályos (crystallized) intelligenciából. A fluid intelligencia a problémamegoldó képességet, a rövid távú memóriát, a figyelmet és a logikai gondolkodást jelenti, míg a kristályos intelligencia az ismereteket, a szókincset, a társadalmi normákat foglalja magában. Tehát az előző gyakorlatias, míg az utóbbi tudás alapú. Nézzük őket közelebbről!

Milyen a folyékony intelligencia?

Amikor egy teljesen új problémával találkozol, amit a meglévő tudásoddal nem tudsz megoldani, akkor a folyékony intelligenciára kell támaszkodnod.

Ez az intelligencia típus olyan képességeket jelent, amelyek az új és ismeretlen helyzetekben történő alkalmazkodáshoz, a gyorsan változó környezetben történő navigáláshoz és a problémák megoldásához szükségesek. Magában foglalja a rugalmas gondolkodás és érvelés képességét is. Tehát valamiféle ügyesség.

Az ilyen típusú intelligencia nem függ a megszerzett ismeretektől, hanem inkább az általános mentális képességekre és a kognitív folyamatokra épül. Minden ember rendelkezik vele, de az intelligencia örökletes és környezeti tényezők által is befolyásolt tulajdonság, így nem minden ember rendelkezik azonos mértékben.

Azonban, a fluid intelligencia is fejleszthető, szóval, ha nem állsz éppen jól vele, még ne ásd el magad! Az agyad rugalmas. Az agy rugalmassága azt jelenti, hogy az agy állandóan változik, az új élmények és a kihívások hatására új kapcsolatok jönnek létre az agysejtek között, és így az agy képessé válik új dolgok megtanulására és az intelligencia képességeinek javítására.

Hogyan fejlesztheted?

Például logikai játékokkal, mint a sudoku, a keresztrejtvények és egyéb agytornák. Ezek a játékok a problémamegoldó képességeket, a logikai gondolkodást és a memóriát fejlesztik.

Esetleg speciális kognitív tréningekkel. A kognitív tréningek olyan számítógépes programok, amelyek célja az agy különböző képességeinek javítása. Az ilyen programok általában feladatokból állnak, amelyek szintén javítják a figyelmet, a memóriát, a problémamegoldó képességet és a logikai gondolkodást.

Az is segíthet, ha keresed az új szituációkat, a kihívásokat és gyakorlod a problémamegoldást, ahelyett, hogy elmenekülnél előle.

Milyen a kristályos intelligencia?

A kristályos intelligencia azokat az intellektuális képességeket foglalja magában, amelyek az élet során megszerzett tudás és tapasztalatokon alapulnak. Tehát, amiket megtanulunk. Alapvetően azt jelenti, hogy az ember képes alkalmazni a megszerzett tudást és tapasztalatokat.

Az élet során elsajátított ismeretek, tények és készségek felhalmozásáról van szó. Az ilyen típusú intelligencia magában foglalja a szókincset, a matematikai képességeket, a tudományos tudást, a társadalmi ismereteket, a kulturális ismereteket, a műveltséget stb.

Hogyan fejlesztheted?

A kristályos intelligencia fejlesztése elsősorban a tudás és tapasztalatok bővítését jelenti. Az életkor előrehaladtával és az új információk megjelenésével fontos, hogy az ember folyamatosan frissítse és bővítse a tudását, hogy képes legyen alkalmazkodni az új helyzetekhez és az élet kihívásaihoz.

Az általános tudásszint növelése, valamint az életben hasznos ismeretek és készségek megszerzése mind hozzájárulhatnak a kristályos intelligencia fejlesztéséhez. Tehát olvasás, önképzés, tanulás!

A kettő együttműködése

Az intelligencia mindkét típusa növekszik a gyermekkor és a serdülőkor folyamán. A kristályos intelligencia a felnőttkorban is tovább növekszik, 60-70 éves kor körül éri el a csúcspontját. A folyékony intelligencia serdülőkorban éri el a csúcspontját, és 30-40 éves kor körül kezd fokozatosan csökkenni.

A két típus valójában összedolgozik. Például azáltal, hogy a folyékony intelligenciát használjuk egy probléma megoldására, az információ átkerülhet a hosszú távú memóriába, hogy aztán a kikristályosodott intelligencia részévé válhasson. Tehát a tapasztalás által tudás lesz belőle.

Forrás:

https://www.verywellmind.com/fluid-intelligence-vs-crystallized-intelligence-2795004

Ha érdekel még hasonló intelligencia elmélet, akkor olvasd el ezt a cikket: Az intelligencia 7 típusa.