Tények és tévhitek az agyunk kihasználásáról
Az emberi agy egy nagyon komplex és lenyűgöző szerv, még számtalan rejtélyt tartogat a tudomány számára, nem ismerjük teljes mértékben a működését.
Az agy működésével és kapacitásával kapcsolatban számos tévhit és félreértés létezik, amelyek közül az egyik legelterjedtebb az a mítosz, hogy agyunknak csupán 10%-át használjuk. Ez az elképzelés ma már nem állja meg a helyét a tudományos kutatások szerint.
Mi is az agyi kapacitás?
Az agyi kapacitás kifejezés többféleképpen értelmezhető, és különböző kontextusokban más-más jelentéssel bírhat. Általánosságban azonban az agyi kapacitás az agy különböző képességeit és funkcióit foglalja magában.
Ide tartozik a memória, a problémamegoldás, a gondolkodás, a tanulás és alkalmazkodás képessége, az információfeldolgozási sebesség, az érzékszervi feldolgozás, valamint az érzelmi és szociális intelligencia.
Az agyi kapacitás magában foglalja továbbá az agy neuroplaszticitását, azaz azt a képességet, hogy új idegi kapcsolatokat hozzon létre és erősítsen meg a tanulás és tapasztalatszerzés során. Az agyunk képes alkalmazkodni és részben regenerálódni sérülések után, ami szintén az agyi kapacitás fontos aspektusa.
Hogyan működik az agyunk?
Az agyunk folyamatosan működik, és különböző tevékenységek során az agy különböző részei különböző mértékben aktiválódnak.
A funkcionális képalkotó technológiák, mint például az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) és a PET (pozitron emissziós tomográfia), lehetővé teszik az agy aktivitásának vizsgálatát különböző feladatok végzése közben.
Ezek a technológiák azt mutatják, hogy az agy különböző részei szinte folyamatosan aktívak, még akkor is, ha egy egyszerű feladatot végzünk, mint például a beszéd vagy a séta.
Az agy különböző területei különböző funkciókat látnak el. A látókéreg például a vizuális információk feldolgozásáért felel, míg a nyelvi központok (Broca- és Wernicke-területek) a beszéd és a nyelvi megértés feladatait látják el. Az érzelmi feldolgozást az amigdala és a prefrontális kéreg egyes részei végzik.
Amikor például egy beszélgetést folytatunk, az agy több területe is aktív: a nyelvi központok, az érzelmi központok és a hallási feldolgozó területek mind együttműködnek.
A 10%-os tévhit
Az az elképzelés, hogy az agyunknak csupán 10%-át használjuk, egy széles körben elterjedt mítosz, amelynek eredete többféle forrásból származhat. A korai tudományos félreértések, populáris kultúra és média hatása, valamint az inspiráló gondolatok mind hozzájárultak ennek a tévhitnek az elterjedéséhez és fennmaradásához.
Az agykutatás korai szakaszában, az 1900-as évek elején, néhány tudós, mint például William James, tévesen állította, hogy az emberek potenciáljuknak csak egy kis részét használják ki. Ez az állítás azonban nem az agyi aktivitásra vonatkozott konkrétan.
Azóta számos film is, például a 2011-es Csúcshatás, vagy a 2014-es Lucy, megerősítette ezt a tévhitet a közvéleményben. Az elképzelés, hogy az emberek rengeteg kiaknázatlan potenciállal rendelkeznek az agyi kapacitás terén, motiváló és inspiráló lehet. Az emberek szeretnek hinni abban, hogy többre képesek, mint amit jelenleg elértek, és ez az állítás ezt az érzetet erősíti, de tudományosan nem megalapozott.
Az agysérülések és agyvérzések esetei is bizonyítják, hogy az agy különböző részeinek elvesztése jelentős funkcionális károsodásokkal jár. Ha csak 10%-át használnánk az agyunknak, az ilyen sérüléseknek nem lenne olyan súlyos következménye.
Az agyunk energiaigényessége is alátámasztja az aktív működést. Az agyunk a testünk tömegének csak körülbelül 2%-át teszi ki, de a test energiafogyasztásának körülbelül 20%-át használja. Ez a magas energiafogyasztás azt jelzi, hogy az agy nagy része folyamatosan aktív és működik, még alvás közben is.
Egyéni különbségek
Néha úgy tűnik, hogy egyes emberek mégis többet, vagy jobban használják az agyukat másoknál. Ez miért lehet?
Az, hogy valaki agya jobban működik, számos tényező miatt lehet, például genetikai, környezeti, életmódbeli és pszichológiai tényezők, vagy ezek kombinációja miatt.
A genetikai tényezők közé tartozik az öröklődés és a genetikai variációk hatása az agyi működésre. Az intelligencia, a memória és más kognitív képességek genetikai alapokkal rendelkeznek.
Továbbá az oktatás minősége és a tanulási lehetőségek hozzáférhetősége is nagyban befolyásolják az agyi fejlődést és a kognitív képességek fejlődését. A családnak, a társadalmi környezetnek és a kulturális háttérnek is van hatása.
Az életmódbeli tényezők, mint a táplálkozás, a fizikai aktivitás és az alvás minősége, szintén jelentős szerepet játszanak az agy működésében.
A megfelelő táplálkozás biztosítja az agy számára szükséges tápanyagokat, a rendszeres testmozgás javítja az agy vérellátását, és elősegíti a neuroplaszticitást, míg a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás alapvető az agy regenerációjához.
Az egyéni motiváció és érdeklődés is befolyásolja, mennyire hatékonyan vagy képes kihasználni az agyi kapacitásod. A magasabb motiváció és érdeklődés fokozza a kognitív teljesítményt. Általánosan elmondható, ha tornáztatod az agyad, akkor az képes fejlődni.
Az agy fejleszthető
Az, hogy az agyad minden területe aktív, még nem azt jelenti, hogy nem lehet fejleszteni. Az agy kapacitása nemcsak az egyszerre használt neuronok számában mérhető, hanem abban is, hogy milyen hatékonyan és rugalmasan képes elvégezni a szükséges feladatokat.
Az agyunk teljes kapacitásának kihasználása és fejlesztése érdekében fontos, hogy megfelelően táplálkozzunk, rendszeresen mozogjunk, biztosítsuk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, és figyeljünk mentális egészségünkre.
Az agy fejlesztése az agy plaszticitásának, vagyis annak a képességének köszönhető, hogy képes új idegi kapcsolatokat létrehozni és erősíteni tanulás, gyakorlás és tapasztalatszerzés során.
Az agyunk tehát nem egy korlátozott kapacitású szerv, hanem egy rendkívül adaptív és rugalmas eszköz, amelynek lehetőségei szinte végtelenek.
Ez a cikk is érdekelhet: Bal agyfélteke vs Jobb agyfélteke
Forrás:
https://www.verywellmind.com/10-percent-of-brain-myth-2794882