Az önnevelés szerepe az önfejlesztésben

Azt tudjuk, hogy a gyermekkorunknak meghatározott szerepe van abban, hogy milyenek leszünk. Sokan meg is rekednek ezen a szinten és kifogásként használják arra, hogy ne jussanak semmire. A szüleink, az iskoláink elronthatnak sok mindent, de egyik sem végítélet a számunkra. Ezt jól mutatja az a példa, hogy alkoholista szülők gyermeke lehet szintén alkoholista, vagy éppen ellenkezőleg, rá sem tud nézni az italra.

A szülők által átadott értékek, nevelési módszerek és a kapcsolódó viselkedésminták hatással vannak arra, hogy hogyan látjuk magunkat és a világot, és hogyan kezeljük a kihívásokat az életben. De ez sokszor nem kompatibilis a jelenlegi életünkkel, és le kell számolnunk velük.

Ha már felnőttél, kizárólag a te döntésed, hogy milyenné formálod magad. Lehet, hogy nehezebben formálható alapanyagot kaptál, de ha akarod, olyan ember lehetsz, akit megbecsülsz.

Mi az önnevelés?

Az önnevelés azt jelenti, hogy tudatosan alakítjuk a tulajdonságainkat, a szokásainkat és a gondolkodásmódunkat. Az önnevelés mindig az önismeretből indul ki, szóval érdemes ezzel kezdeni. Meg kell tudnod határozni, hogy milyen vagy most és azt is, hogy milyen szeretnél lenni. A kettő közötti út az önnevelés.

Hogyan nevelheted önmagad?

Első lépésként azonosítani kell azokat a mintákat, vagy gondolatokat, amelyek visszahúznak. Ilyen lehet például a megfelelési kényszer, a perfekcionizmus, önostorozás, gyenge önértékelés stb. Ha sikerült azonosítanod ezeket az elemeket, akkor dolgoznod kell azon, hogy leküzdjed őket, ehhez készíts egy tervet!

Második lépésként azonosítani kell azokat a szokásokat, rutinokat, melyek hátráltatnak. Ilyenek például az időrabló tevékenységek, melyek nem is pihentetnek, és nem is hasznosak. Ha sikerült azonosítanod ezeket, akkor lépésről-lépésre iktass be helyettük olyan szokásokat, melyek a fejlődésedet szolgálják, illetve segítenek abban, hogy a berögzült hibás gondolati mintáidat leküzdjed. Például 1 óra tiktokozás helyett írj naplót, amiben összefoglalod a nap tanulságait, az érzéseidet és a reakcióidat.

Harmadik lépésként meg kell határozni, hogy mi az, vagy mik azok, amik fontosak számodra. Ennek megfelelően kell az időbeosztásodat, a napirendedet és a céljaidat meghatározni. Számolj le azokkal a tevékenységekkel, melyek semmilyen módon nem járulnak hozzá az életedhez. Vagyis nem fontosak számodra és nincs belőlük semmilyen hasznod. Például régi kapcsolatok, akik csak az energiádat szívják el, nem kötelességed ápolni ezeket.

Legyen az életed része az önreflexió! Próbáld meg megérteni önmagadat, mintha csak az életed múlna ezen! (Mert az múlik.) Az önismeret és az önvizsgálat segíthet abban, hogy megértsük a cselekedeteink okait, és hogy jobban megértsük a saját gondolkodási és érzelmi folyamatainkat.

A reflektálás során érdemes feltenni magunknak olyan kérdéseket, mint például: Milyen kihívásokkal szembesültem az elmúlt időszakban? Mit tanultam ezekből a kihívásokból? Hogyan tudnám javítani a helyzetet a jövőben? Mikor éreztem magam elememben? stb.

Legyél magaddal türelmes, mintha egy kisgyereket nevelnél, de ne legyél túl engedékeny. Meg kell találni azt a módszert, amivel hatással tudsz lenni önmagadra. A túlzott szigor és a túlzott engedékenység között lesz valahol az igazság. Lehet, hogy néha hátsón kell billentened magad, de ha úgy érzed, jutalmat érdemelsz, ne felejtsd el megjutalmazni magad!

Az önnevelésnek sosincs vége, mindig van mit tanulni önmagadról, de ha energiát fektetsz bele, nagyon messzire juthatsz, és egy olyan embert faraghatsz magadból, akit igazán tudsz majd szeretni.