Mennyire vagy autonóm?

A szabadság alapvető emberi igényünk. Ha nem érezzük magunkat szabadnak, akkor frusztráltak leszünk, és sajnos gyakran előfordul, hogy a körülmények áldozatainak érezzük magunkat.

Az autonómia fogalmát több területen is használják, de általánosan az önállóságot vagy önrendelkezést jelenti.

A személyes autonómia nem csupán függetlenséget vagy szabadságot jelent, hanem annál többet: azt a képességet, hogy tudatosan, saját belső értékrendünk és céljaink szerint irányítsuk életünket. Ha ez nem így van, sosem érezhetjük magunkat igazán szabadnak.

Mit nevezünk személyes autonómiának?

A személyes autonómia azt jelenti, hogy saját magunk határozzuk meg az életünk irányát. Amikor autonóm módon cselekszünk, akkor saját értékrendünk, vágyaink és céljaink alapján döntünk, függetlenül attól, hogy a környezetünk mit vár el tőlünk.

Az autonómia tehát nem egyenlő azzal, hogy függetlenek vagyunk mindenkitől, és mindent egyedül csinálunk, kizárva másokat az életünkből. Az autonóm emberek is képesek együttműködni másokkal, kapcsolódni, és akár alkalmazkodni is, ha ez összhangban van a saját belső motivációikkal.

Az autonómia a személyes szabadság, felelősségvállalás és önirányítás együttese.

Az autonómia egyik legfontosabb megnyilvánulási területe a mindennapi döntéshozatal. A döntéseidből kiderül, hogy mennyire vagy autonóm.

Autonóm döntés vs. nem autonóm döntés

Autonóm: Elvállalsz egy új projektet, mert úgy érzed, hogy pont neked való. Lelkesen dolgozol rajta, mert belsőleg motivált vagy.

Nem autonóm: Elvállalsz egy projektet, mert félsz, hogy a főnököd csalódott lesz, ha nemet mondasz. Nem igazán érdekel a feladat, és csak annyi a motivációd, hogy másnak megfelelj.

Autonóm: Elkezdesz rendszeresen edzeni, mert szeretnél javítani az egészségeden és jól érzed magad a mozgástól. Tudatosan döntöttél az életmódváltás mellett a céljaid érdekében.

Nem autonóm: Elkezdesz edzeni, mert a barátaid is elkezdtek. Bár nincs kedved hozzá, félsz, hogy ha nem követed őket, akkor kimaradsz valamiből, lenéznek vagy kirekesztenek.

Autonóm: Olyan kapcsolatban élsz, ahol szabadon megoszthatod az érzéseidet és a véleményedet, miközben tiszteletben tartod a párod szükségleteit is.

Nem autonóm: Csak azért tengődsz egy kapcsolatban, mert félsz a magánytól vagy attól, hogy a társadalom megveti a szingliket. Bár belsőleg elégedetlen vagy, nem mersz kilépni, mert félsz a következményektől.

Hogyan fejleszthetjük az autonómiánkat?

Ha úgy érzed, hogy az életedet főként külső körülmények vagy más emberek elvárásai határozzák meg, akkor nem árt kicsit foglalkozni az autonómiád kiterjesztésével.

Az autonómia nem egy velünk született készség, hanem folyamatosan fejlődik életünk során. Ahhoz, hogy autonóm módon tudjunk dönteni, először is ismernünk kell önmagunkat: a vágyainkat, szükségleteinket, értékeinket és határainkat. El kell különíteni, hogy mi az, amit igazán akarunk, és mi az, amit csupán a társadalmi nyomás vagy a környezetünk vár el tőlünk.

Az autonómia fejlesztése tudatos odafigyelést és önreflexiót igényel. Az első lépés az, hogy felismerjük, mikor és hol nem érezzük magunkat autonómnak. Ez a felismerés segít abban, hogy változtatni tudjunk azokon a helyzeteken, amelyekben úgy érezzük, hogy a döntéseinket külső tényezők befolyásolják.

Mondd ki bátran, ha valami nem felel meg az értékeidnek vagy a céljaidnak. Gyakorold az önérvényesítést, vagyis azt, hogy kiállsz a saját szükségleteid és véleményed mellett. Ne legyél áldozatszerepben!

Egy másik fontos lépés az önbizalom növelése. Minél inkább bízunk abban, hogy képesek vagyunk felelősséget vállalni a döntéseinkért, annál könnyebben fogunk autonóm módon cselekedni. Ehhez szükség van arra, hogy időről időre kilépjünk a komfortzónánkból, és kipróbáljunk új dolgokat.

Miért kell autonómnak lennünk?

Amikor autonóm módon élünk, akkor nagyobb eséllyel érezzük magunkat elégedettnek és boldognak, mert úgy érezzük, hogy a saját életünk irányítói vagyunk. Jobban kezeljük a stresszt és a kihívásokat, mert képesek vagyunk aktívan alakítani az életünket. Az autonóm emberek nagyobb valószínűséggel teljesítenek jól és érik el a céljaikat.

A hitelesség szempontjából sem lényegtelen. Az autonóm emberek úgy érzik, hogy hitelesen, annak megfelelően élnek, akik valójában ők: nem képmutatóak.

Az, hogy szabadnak érezzük magunkat jó táptalaja lehet a kreativitásnak és az önkifejezésnek.

Az autonómia hiánya több kellemetlen dologhoz is vezethet: motivációhiány, apátia, elégedetlenség, cinizmus, fokozott stressz, kiégés, szorongás, bűntudat, harag, neheztelés.

Az autonómia nem csupán egyéni siker vagy önmegvalósítás kérdése, hanem mélyen összefügg azzal, hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és másokhoz. Amikor megtaláljuk az egyensúlyt a belső szükségleteink és a környezetünk elvárásai között, akkor képessé válunk arra, hogy önazonos életet éljünk – egy olyan életet, amelyben mi magunk vagyunk a főszereplők, és amelyet tudatosan alakítunk, saját értékeink és vágyaink szerint.

Forrás:

https://www.verywellmind.com/autonomy-in-psychology-how-to-make-your-own-choices-7496882