Döntésképtelenség

Ahogy haladsz a céljaid felé, útközben sokszor találod magad döntési helyzetben, főleg, ha valamilyen nagyon összetett célod van. Ha nehezen hozol meg egy-egy döntést, az halogatáshoz vezet, ami nem jó. Például, ha kockás hasat akarsz, akkor el kell döntened, hogy milyen diétát válassz, amivel kalóriadeficitben tudsz maradni. Nem könnyű döntés.

Bizonytalanság és egy helyben topogás az, ami a döntésképtelenséget jellemzi, hogyan lehet ezen túllépni? Előbb nézzük meg, hogy miért áll elő a probléma!

Miért blokkolunk le, ha döntést kell hoznunk?

Félünk a hibázástól

Az egyik legfőbb ok, amiért döntésképtelenné válunk, a hibázástól való félelem. Amikor fontos kérdésben kell döntést hoznunk, könnyen eluralkodhat rajtunk az aggodalom, hogy rossz döntést hozunk, és ez súlyos következményekkel járhat.

Persze ez a félelem sok esetben túlzó, vagy irreális, de mégis annyira erős, hogy megbénít. Például egy diák, aki pályaválasztás előtt áll, félhet attól, hogy rossz szakot választ, ami később boldogtalanná teszi. Ennek eredményeként hetekig-hónapokig halogatja a döntést, még több információt próbál gyűjteni, ám ezzel csak tovább nő a nyomás és nem lesz könnyebb a választás.

Túl sok az információ

Manapság nem nehéz túl sok adatot találni egy-egy döntési helyzethez. Amikor például új autót szeretnénk vásárolni, rengeteg lehetőség és szempont jelenik meg: márkák, modellek, árak, üzemanyag-hatékonyság, extrák stb.

Az analízis-paralízis jelensége akkor lép fel, amikor valaki a lehető legtöbb tényezőt próbálja figyelembe venni, és ezzel olyan mértékű elemzést végez, hogy végül nem tud dönteni. Egyszerűen „túlgondolkodja” a dolgot.  Az információáradat megbénítja, és elhatalmasodik rajta az érzés, hogy akármelyik döntés hibás lehet.

Önbizalomhiány

Sok esetben a döntésképtelenség mögött az önbizalom hiánya húzódik meg. Amikor valaki nem hisz a saját képességeiben, úgy érezheti, hogy nem képes helyesen dönteni. Ez a bizonytalanság sokszor a korábbi tapasztalatokból fakad: egy rosszul sikerült döntés emléke azt az érzetet keltheti, hogy a jövőbeni döntéseink is hasonlóan végződhetnek.

Például valaki, aki korábban rossz üzleti döntést hozott, nehezebben fog belevágni egy újabb vállalkozásba, még akkor is, ha minden jel arra utal, hogy sikeres lehet.

Maximalizmus

A tökéletességre való törekvés szintén döntésképtelenséghez vezethet. Sokan úgy érezzük, hogy csak a legjobb választás lehet elfogadható, ami komoly nyomást gyakorol ránk. A maximalizmus miatt gyakran halogatunk, hiszen nem merünk dönteni addig, amíg nem találjuk meg a tökéletes megoldást.

Például valaki, aki új állást keres, hosszú hónapokig válogat a lehetőségek közül, mert nem akarja elrontani a választást. Azonban a tökéletes döntés sokszor illúzió, és ez a keresés végtelenné válhat.

Döntési fáradtság

Az is előfordulhat, hogy döntési fáradtságban szenvedsz. Ez akkor fordul elő amikor az ember mentálisan kimerül a sok döntéshozataltól, és emiatt nehezebbé válik a további döntések meghozatala. Minél több döntést kell meghozni egy nap, annál inkább csökken a kognitív energiánk, ami oda vezet, hogy rosszabb döntéseket hozunk, halogatunk vagy teljesen elkerüljük a döntést. Szerencsére ezt az állapotot ki lehet pihenni.

Például a munkahelyi döntések után nehezebb lehet eldönteni, hogy mit főzzünk vacsorára. Persze ennél nagyobb problémánk sose legyen!

A döntési fáradtságot úgy lehet csökkenteni, hogy minimalizáljuk a nap során meghozandó döntések számát, például rutinok kialakításával, fontos döntések reggelre időzítésével vagy bizonyos döntési folyamatok egyszerűsítésével.

Mit tehetünk a döntésképtelenség ellen?

A halogatás egyik ellenszere az, ha egy döntési határidőt tűzünk ki magunknak. Ez különösen akkor hasznos, ha hajlamosak vagyunk túl sokáig mérlegelni a lehetőségeket.

Például, ha egy hetet adunk magunknak egy döntés meghozatalára, akkor sokkal fókuszáltabban gyűjtjük az információkat, és nem vesztegetünk időt a végtelen elemzéssel.

Csökkentsd a lehetőségek számát! Ha túl sok lehetőség áll rendelkezésre, érdemes szűkíteni a választást néhány kulcsfontosságú tényező alapján.

Például, ha lakást vásárolsz, válassz ki három-négy alapvető szempontot (helyszín, ár, méret), és csak az ezeknek megfelelő lehetőségeket mérlegeld. Ezáltal könnyebbé válik a döntéshozatal.

A maximalizmus helyett érdemes az „optimális” elvet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk, hogy nem minden döntésnek kell tökéletesnek lennie, elég, ha megfelelően szolgálja a céljainkat.

El kell fogadnunk, hogy nincs olyan döntés, amely teljesen mentes a kockázatoktól, és hogy a hibázás természetes része az életnek. Nem minden hiba végzetes, később lehet változtatni, ha kell. Ha egy döntés nem a várt eredményhez vezet, akkor is értékes tapasztalatokkal gazdagodunk, amelyeket a jövőben kamatoztathatunk.

Erősítsd az önbizalmadat! Ez persze nem megy egyik-napról a másikra. Gondold át, milyen döntéseket hoztál korábban sikeresen, és emlékeztesd magad ezekre. A pozitív visszajelzések segítenek megerősíteni az érzést, hogy képes vagy jó döntéseket hozni. Egy másik technika az, ha kisebb döntésekkel kezded, és ezeken keresztül fejleszted a magabiztosságodat.

Ez a cikk is érdekelhet: Mit csinálj, hogy jól tudj dönteni?