Mi a „status quo preferencia”?

Gondoltál már arra, hogy miért olyan nehéz néha változtatni az életeden, még akkor is, ha tudod, hogy a változás jobbá tehetné azt? Ez a blokk nem csak a te fejedben létezik, hanem tudományos alapja is van: ezt hívjuk status quo biasnak, vagyis a jelenlegi helyzethez való irracionális ragaszkodásnak. Nézzük meg közelebbről, miért alakul ki ez a viselkedés, és mit tehetsz azért, hogy legyőzd!

Mi az a status quo bias?

A status quo bias (előítélet) azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk a meglévő helyzet fenntartására, még akkor is, ha logikus érvek szólnának a változás mellett.

Egyszerűen fogalmazva: inkább maradunk a komfortzónánkban, mert a változás bizonytalanságot hordoz, és ezzel együtt kockázatokat is. Ez a jelenség nem csupán az egyéni döntésekben jelenik meg, hanem például gazdasági, társadalmi és munkahelyi szituációkban is.

A status quo bias fogalmával elsőként Samuelson és Zeckhauser foglalkoztak behatóan 1988-ban, amikor publikálták kutatásukat a „Status Quo Bias in Decision Making” című tanulmányban. Szisztematikusan bemutatták, hogyan befolyásolja a status quo preferencia a döntéseket különböző helyzetekben. A viselkedési közgazdaságtan és pszichológia területén ez a torzítás azóta is az egyik alapvető fogalom.

Samuelson és Zeckhauser a hagyományos közgazdasági elméleteket kívánták megkérdőjelezni, amelyek azt feltételezték, hogy az emberek mindig racionális döntéseket hoznak, és kizárólag a maximális hasznosság alapján döntenek.

Ezzel szemben a status quo bias azt mutatta meg, hogy az emberek döntéshozatalában sokszor a meglévő helyzet fenntartása felé mutató irracionális torzítás érvényesül, amelyet nem mindig lehet racionális haszonelvűséggel magyarázni.

Egyik híres kísérletükben például befektetési portfóliókat kínáltak résztvevőknek. Az egyik csoport szabadon választhatott a különböző opciók közül, míg a másik csoportnak egy meglévő portfóliót adtak alapértelmezettként. Az eredmény? Azok, akik kaptak egy meglévő opciót, nagyobb valószínűséggel tartották meg azt, még akkor is, ha a többi választás objektíve előnyösebb lett volna.

Az emberek sokszor nem a legjobb döntést hozzák meg, hanem azt, ami a legkevesebb változást igényli. Ez a ragaszkodás a meglévőhöz szinte minden döntési helyzetben jelen lehet, legyen szó pénzügyi választásokról, egészségügyi döntésekről vagy akár mindennapi szokásokról.

Tegyük fel, hogy egy olyan munkahelyen dolgozol, ami nem igazán tesz boldoggá. Naponta panaszkodsz a körülményekre, mégis maradsz. Miért? Azért, mert a változás tele van ismeretlennel. Mi lesz, ha az új munkahely sem felel meg? Mi lesz, ha elveszítesz valamit, ami jelenleg mégis stabilitást nyújt? Ezek a kérdések tartanak vissza, és ez maga a status quo bias működése.

Miért ragaszkodunk a megszokotthoz?

Veszteségkerülés
Az emberek jobban félnek attól, hogy elveszítenek valamit, mint amennyire vonzza őket a nyereség lehetősége. Például, ha egy új munkahely lehetősége izgalmasnak tűnik is, az ezzel járó kockázatok ijesztőbbek lehetnek, mint a potenciális előnyök. Ezért azt választjuk, ami biztos, még akkor is, ha nem a legjobb.

Kognitív tétlenség
A változás általában mentális erőfeszítést igényel. Új döntéseket kell hozni, információkat kell gyűjteni, mérlegelni kell az alternatívákat – és ez sok energiát vesz igénybe. Könnyebb egyszerűen maradni a megszokott helyzetben, mint belefogni ebbe a fárasztó folyamatba.

Ismerős biztonságérzet
A megszokott dolgok – még ha nem is tökéletesek – biztonságot adnak. Az ismeretlen mindig kockázatosabbnak tűnik, mint az, amit már ismerünk. Ezért maradsz a régi szokásaidnál vagy kapcsolataidnál, mert ezekben a környezetekben már kiismered magad.

Birtoklási hatás
Amikor valami már a tiéd, hajlamos vagy túlértékelni azt. Ez a birtoklási hatás. Ha például van egy régi, kényelmetlen széked, amit már rég le kellett volna cserélned, talán azért ragaszkodsz hozzá, mert érzelmileg kötődsz hozzá. A status quo bias ebben is megmutatkozik.

Költségek túlértékelése

Gyakran túlbecsüljük a váltás költségeit (idő, pénz, energia), vagy félünk a változással járó bizonytalanságtól, még akkor is, ha a valós költségek alacsonyak vagy a váltás haszna egyértelműen nagyobb.

Hogyan győzheted le a status quo bias-t?

• Amikor észreveszed, hogy ragaszkodsz a megszokotthoz, próbáld meg tudatosan feltárni az alternatívákat. Írd le az előnyöket és hátrányokat, és képzeld el, hogyan változna az életed, ha változtatnál.
  
  
• Próbáld reálisan értékelni, hogy mekkora az esélye a negatív következményeknek, és állítsd szembe ezt a potenciális nyereséggel. A veszteségtől való félelmünk a legtöbbször eltúlzott.
  
  
• Kérdezd meg magadtól: valóban olyan nehéz lesz, mint gondolod? Sokszor a változás kevesebb erőfeszítést igényel, mint ahogyan előzetesen elképzeled.
  
  
• Beszélj olyan emberekkel, akik már meghozták azt a döntést, amelyet fontolgatsz. Az ő tapasztalataik segíthetnek jobban átlátni a helyzetet, és csökkenthetik a bizonytalanság érzését.

Miért fontos a status quo bias felismerése?

A status quo bias nem mindig rossz dolog. Bizonyos esetekben megvéd attól, hogy impulzív vagy meggondolatlan döntéseket hozz. Azonban, ha azt veszed észre, hogy a status quo ragaszkodásod visszatart attól, hogy előrébb lépj, érdemes felülvizsgálni a helyzetet. Az önfejlesztés alapja az, hogy képes legyél változtatni, amikor szükséges.

Amikor legközelebb döntési helyzetbe kerülsz, kérdezd meg magadtól: tényleg ez a legjobb megoldás, vagy csak azért választod, mert kényelmes? Néha a legnagyobb fejlődés ott kezdődik, ahol véget ér a megszokás.

Forrás:

https://thedecisionlab.com/biases/status-quo-bias