Koncentrációs technikák és ami mögöttük van

Számos koncentrációs technika van, melyek segíthetnek neked feladatokra koncentrálni, de ha egyiket sem érzed magadénak, akkor sincs gáz, mert könnyen kialakíthatod a saját módszeredet. Csak tudnod kell, hogy mi fán terem a koncentráció, és hogy a koncentrációs gyakorlatok milyen alapra építenek. Ebben segít neked ez a cikk.

Néhány koncentrációs technika, amit kipróbálhatsz

Ha javítani szeretnél a koncentrációs képességeiden, először próbáld ki ezeket a módszereket! Így meg fogod tudni azt, hogy milyen irányba keresgélj, melyik a leginkább megfelelő számodra, és lehet, hogy csak kisebb átalakításokat kell eszközölnöd, és máris kész a saját technikád.

Ne ítélj elsőre! Ezeknek a technikáknak is idő kell, hogy ráálljon az agyad. Kicsit hozzá kell magad szoktatnod, tehát egy módszert legalább 5-ször próbálj ki, hogy aztán el tudd dönteni, hogy értékes-e számodra, vagy nem.

A „Pomodoro technika”: egy időmenedzsment- és koncentrációs technika, amelyben 25 percen keresztül koncentrálsz egy adott feladatra, majd 5 perces szünetet tartasz, majd újra 25 percen keresztül dolgozol, és így tovább. A név a paradicsom alakú konyhai időzítőről származik, amelyet a technika kidolgozója használt.
Itt olvashatsz róla bővebben: A pomodoro koncentrációs technika

Az „Eisenhower mátrix”: egy olyan módszer, amely segít a prioritások meghatározásában. Az elgondolás az, hogy a feladatokat négy kategóriába soroljuk: sürgős és fontos, sürgős, de nem fontos, fontos, de nem sürgős, és nem fontos és nem sürgős. Ezután a feladatokat a prioritások szerint sorrendbe állítjuk, és az első kategóriában lévő feladatokat kezeljük először.
Itt olvashatsz róla bővebben: Mi az Eisenhower időgazdálkodási mátrix?

A „52-17 szabály”: egy olyan módszer, amelyben 52 percen keresztül koncentrálsz egy adott feladatra, majd 17 perces szünetet tartasz. Ez a módszer azt állítja, hogy a 52 perces időtartam optimalizálja az agy koncentrációját, míg a 17 perces szünet segít elkerülni a kiégést. Erről még nem írtam, de úgy fest, hogy a Pomodoro technikának egy továbbfejlesztett változata.

Az „ABC prioritási lista”: egy olyan módszer, amelyben az összes feladatot három kategóriába soroljuk: „A” feladatok a legfontosabbak, „B” feladatok fontosak, de nem annyira sürgősek, és „C” feladatok pedig nem sürgősek vagy fontosak. A cél az, hogy minden nap az „A” feladatokat teljesítsük először. Ezt sem ismerem közelebbről, de nagyjából az, mint az Eisenhower mátrix.

A „mindent feljegyző módszer”: Ez egy olyan módszer, amelyben a feladatokat vagy gondolatokat rögzítjük, amikor azok eszünkbe jutnak, hogy ne terheljék az agyunkat. Ezzel megelőzhetjük a szükségtelen stresszt és segít az agyunknak koncentrálni a jelenlegi feladatra. Nem tudom, ez mennyire koncentrációs technika, mindenesetre a listázás jelentősen növelheti a hatékonyságodat.
Itt olvashatsz róla bővebben: Feladatkezelés listákkal nem csak kezdőknek

Mi a közös a koncentrációs gyakorlatokban?
Milyen alapra építenek?

A koncentrációs gyakorlatok általában azt feltételezik, hogy az agyunkat edzeni lehet, és a koncentráció javítható. Az agyunk olyan, mint egy izom, amely edzést igényel ahhoz, hogy hatékonyan működjön. Mik a közös elemek, amikre építenek?

• Zavaró tényezők kizárása. A koncentráció alapja a tudatos figyelem. Ez azt jelenti, hogy tudatosan figyelünk az adott feladatra vagy környezetre, és elkerüljük a figyelemelterelő tényezőket. A koncentrációhoz megfelelő környezet szükséges, amely nem zavarja a figyelmet. Fontos, hogy megtaláld a munkára legalkalmasabb helyet és időt. Kapcsold ki a telefont, legyél offline, (ha nem kell net a munkádhoz), ne szörfölj a közösségi médián stb.

• Célorientáltság. Pontosan tudnod kell, hogy egy bizonyos időintervallumon belül mit szeretnél elvégezni. Akár tételesen is leírhatod. A tervezés megkönnyíti a fókuszt, mert nem útközben kell eldöntened, hogy „merre hány méter”. A koncentrációs gyakorlatok célja az, hogy az agyunkat a célra orientálják, és segítsék a hatékonyabb munkavégzést vagy tanulást.

• Rendszeresség. A koncentrációs gyakorlatok akkor működnek a legjobban, mikor már rutinná válnak. Tehát mikor nem figyelsz arra, hogy jól végzed-e a gyakorlatot, hanem zsigerből jön. A koncentráció javítása idővel és gyakorlással történik.

• Időkezelés. Ez igényel némi önismeretet. Ki kell tapasztalnod, hogy mennyit bírsz erős fókuszú munkával tölteni. Kezdetben, lehet, hogy ez nem túl sok, de ha gyakorolsz, kitolható. Fontos, hogy a koncentrációra irányuló tevékenységeket megfelelő pihenéssel és szünetekkel egyensúlyozzuk, és figyeljünk az agyunk jelzéseire. Ha észrevesszük a fáradtság vagy a szorongás jeleit, érdemes szünetet tartani és pihenni, hogy az agyunk regenerálódhasson.

Ha kialakítod magadnak a megfelelő módszert és megtanulsz jól koncentrálni, az számos előnnyel járhat az élet különböző területein: hatékonyság- és teljesítménynövelés, jobb memória, jobb problémamegoldás, kevesebb stressz. Szóval megéri ezzel foglalkozni.