Mi a trigger a pszichológiában?

A pszichológiában a trigger egy olyan inger vagy jel, amely egy korábbi tapasztalathoz vagy élményhez kapcsolódva erős érzelmi vagy pszichológiai reakciót vált ki.

Ezek a reakciók automatikusan, tudattalanul jelentkeznek, és visszavezethetők egy korábbi traumára, stresszhelyzetre vagy más intenzív érzelmi élményre. Olyan, mintha megnyomnának benned egy kapcsoló gombot, ami okoz valami reakciót.

Mindannyian rendelkezünk olyan tapasztalatokkal, amelyek bizonyos ingereket automatikus érzelmi válaszokkal társítanak, vagyis mindenkinek vannak triggerei.

Viszont a triggerek hatása különösen erős lehet azoknál, akik poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvednek. PTSD esetén egy trigger visszarepítheti az illetőt a traumatikus eseményhez, mintha újra átélné azt, erős érzelmi vagy fizikai reakciókat kiváltva.

Például: Egy háborús veteránnál a tűzijáték hangja triggerelheti a harctéri élmények emlékét, ami erős szorongást vagy pánikrohamot válthat ki.

Mi minden lehet trigger?

Gyakorlatilag minden. Egy trigger lehet valami konkrét, mint például egy bizonyos hely vagy tárgy, de lehet egy absztraktabb dolog is, mint egy érzelmi állapot vagy egy gondolat.

Érzékszervi ingerek: Hangok, illatok, látványok, ízek vagy tapintási élmények, amelyek egy korábbi élményre emlékeztetnek. Például egy bizonyos illat felidézheti az exed emlékét, és szomorúságot vagy örömöt válthat ki.

Ezek a leggyakoribb triggerek, mert amikor traumát élünk át, az agyunk a környező érzékszervi ingereket eltárolja az emlékezetünkben. Aztán amikor évekkel később találkozunk ezekkel az érzékszervi triggerekkel, az agy újra aktiválhatja a traumához kapcsolódó érzéseket. Bizonyos esetekben talán nem is vagyunk tudatában annak, hogy miért félünk vagy miért vagyunk feldúltak.

Helyszínek: Egy adott helyszín, ahol korábban jelentős érzelmi élmény történt, újra előhozhatja azokat az érzelmeket. Például, aki egy baleset helyszínére visszatér, újra átélheti a balesethez kapcsolódó félelmet vagy szorongást.

Időpontok: Egy emlékezetes dátum is működhet triggerként. Például egy ünnep vagy évforduló, ami egy elvesztett szerettünkhöz kapcsolódik, szomorúságot és fájdalmat válthat ki.

Tárgyak vagy szituációk: Egy adott dolog, de egy helyzet vagy tevékenység is, amelyet valaki rendszeresen végzett egy másik személlyel, nosztalgikus vagy fájdalmas érzelmeket idézhet elő.

Emberek: Bizonyos emberek vagy azok viselkedése is triggerelheti a korábbi tapasztalatokat. Például egy toxikus kapcsolat után egy új ismerős viselkedése emlékeztethet a múltbeli borzalmakra, és ezzel erős stresszt okozhat.

Érzelmi állapotok: Néha az érzelmi állapot önmagában is triggerként szolgálhat. Például a stressz vagy a szorongás olyan viselkedési mintákat válthat ki, amelyek korábban hasonló érzelmi állapothoz kapcsolódtak, mint például a dohányzás vagy a túlevés.

Hogyan ismerjük fel a saját triggereinket?

A triggerek azonosítása nem könnyű feladat, mivel főleg tudattalanul működnek, és a reakciók automatikusan jelentkeznek anélkül, hogy tudnád mi váltja ki őket. De önmegfigyeléssel és a mintázatok keresésével felfedezhetsz párat.

Ha egy kellemetlen érzelmi állapothoz tartozó triggert keresel, akkor tedd fel magadnak a következő 5 kérdést:

Hol vagy? (Helyszín)

Mikor történik? (Időpont)

Kivel vagy? (Társaság)

Mit érzel? (Érzelmi állapot)

Mi történt közvetlenül az érzés előtt? (Megelőző esemény)

Ha vannak ismétlődő elemek ezek között, mikor megjelenik benned az a kellemetlen érzés, akkor ott keresd a triggert. Bonyolultabb esetekben pedig érdemes szakember segítségét kérni, ugyanis sokszor jól jön egy külső nézőpont, pláne, ha ért is a dolgához.

Hogyan kezeljük a triggereket?

Sajnos nem mindegyiken és nem minden esetben tudunk felülkerekedni, de a tudatosítás már sokat segíthet. Miután sikerült azonosítani a triggert, a következő lépés az, hogy megtanuljuk kezelni az általa kiváltott érzelmi reakciókat.

Amikor felismered, hogy egy adott inger vagy helyzet triggerként működik számodra, már azzal is csökkentheted a kiváltott reakció intenzitását, hogy tudatában vagy annak, mi történik veled. Ez lehetőséget ad arra, hogy a reakciódat tudatosan irányítsd, és ne hagyd, hogy automatikusan eluralkodjon rajtad.

Például, ha láttad a Vissza a jövőbe című klasszikust, akkor tudod, hogy ha elhangzik, hogy „Nyuszi vagy Mcfly!”, akkor Marty biztosan valami vakmerő dolgot fog cselekedni, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét. Ez nála triggerként működik, egészen addig, amíg fel nem ismeri ezt a problémát, és el nem engedi a füle mellett.

A triggerek által kiváltott erős érzelmi reakciók, mint például a szorongás vagy a pánik, gyakran testi tünetekkel is járnak, például gyors szívveréssel vagy légzési nehézségekkel. A mély, lassú légzés, a relaxációs technikák, például a progresszív izomlazítás vagy a mindfulness segíthetnek megnyugtatni a testet és csökkenteni az érzelmi feszültséget.

Néha a triggerek elkerülése vagy a velük való találkozás minimalizálása is hatékony módszer lehet. Egyszerűen csak ne találkozz azzal, akitől idegbajt kapsz, vagy ne menj arra a helyre, ahol mindig sírógörcsöt kapsz.

Ha a trigger jelentős mértékben befolyásolja az életedet és a mindennapi működésedet, nem árt terápiás segítséget kérni. Valamilyen trauma-specifikus terápia hatékony lehet a triggerekhez kapcsolódó érzelmek feldolgozásában és a reakciók csökkentésében.

Forrás:

https://psychcentral.com/lib/what-is-a-trigger