Az optimizmusról és a pesszimizmusról

Jó dolog optimistának lenni? Hát persze – vágja rá az optimista, hiszen mindent pozitívan lát és nyitott az újdonságokra. Folyton lelkes és körül lengi valamiféle rózsaszín köd, aminek ráadásul vattacukor illata van.

És mi a helyzet a pesszimizmussal? Vajon jó dolog-e pesszimistának lenni? Hát persze – mondja Murphy – ha eleve a legrosszabbra számítasz, akkor nem is csalódhatsz. Ha nem csalódsz, nem sérülsz, ugyanakkor elégedett vagy, mert csak az történt, amire számítottál. És ha jobban alakulnak a dolgok, az sem baj.

Szeretünk optimisták lenni, mert a gyermeki lelkesedés jut róla eszünkbe. Egy pesszimistáról pedig sokkal inkább egy házsártos öregúr. De valójában mindkettő egy élhető hozzáállás, személyiségünktől függ, hogy melyiket helyezzük előtérbe. Valójában mindkettő bennünk van valamilyen százalékos eloszlásban.

Gyakran mutatnak rá efféle különbségekre személyiségtípusok között. Optimista-pesszimista, idealista-realista, nyitott-zárkózott. Mindkét oldalon elérhető a boldogság, csak tisztában kell lenned a saját típusoddal, és nem kell magadra erőltetni olyasmit, ami nem megy. Én például 70%-ban pesszimista vagyok és csak 30%-ban optimista, de 99%-ban elégedett. A két ellentét, nem a pozitív és a negatív különbsége, csak látásmódok: ki hogyan áll hozzá és dolgozza fel a világ ingereit. (A pesszimizmus nem egyenlő a depresszióval, ezt fontos tudni.)

Vajon melyik hozzáállás vezet el könnyebben a sikerhez?

Ez érdekes téma, mert úgy tűnik, hogy a sikeres emberek általában optimisták és pozitív beállítottságúak. Viszont az sem hátrány, ha meg van bennük a pesszimisták előrelátó óvatossága.

Miért van az, hogy a pozitív emberek sikeresebbek? Vajon tényleg azok? Vagy csak annak látszanak, mert a kudarcokat is apró sikereknek élik meg? Ha állást kéne foglalnom a témában, akkor azt mondanám, hogy a pozitív gondolkodás valóban hozzásegít a sikeres élethez. Számos pszichológiai kutatás is ezt bizonyítja.

Miért? Egész egyszerűen az autoszuggesztió miatt. „Ezmiez”? Az autoszuggesztió magyarra fordítva önhipnózist jelent. (Ebben a cikkben olvashatsz róla bővebben.)

Ha pozitív dolgokkal bombázod az agyad, akkor az elméd elhiszi azt, és meg is valósítja a gondolatot, amennyire befolyással van a témára. Ha negatív dolgokkal bombázod az agyat, ugyanígy tesz. Henry Fordtól származik az idézet:

„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.”

Hogyan függ össze mindez a boldogságérzettel?

Az optimizmus és a pesszimizmus alapvetően a jövőre irányuló nézőpontok. Az optimista jót remél, a pesszimista rosszat vár. A boldogságot viszont csak a jelenben tudjuk értelmezni.

Így egy pesszimista is lehet elégedett és kiegyensúlyozott, talán akkor is, ha már nem remél sokat. Amennyiben viszont a boldogsághoz hozzátartozik a remény érzése is, akkor a pesszimista bajban van, mert abból neki kevesebb jutott. Próbáljuk meg magunkban felturbózni az optimizmust, de ne legyünk vakok a veszélyekre sem!