Mit nevezünk pozitív pszichológiának?

A pszichológia sokáig a mentális betegségekre, hiányosságokra vagy a problémák kezelésére fókuszált, és kevésbé foglalkozott az egészséges, problémamentes emberekkel. De nem is olyan régen kialakult egy olyan kutatási terület, ami más irányba indult el. A pozitív pszichológia a pszichológia azon ága, amely az emberi jólét, boldogság, erősségek és kiteljesedés tudományos vizsgálatával foglalkozik.

Ez a viszonylag fiatal, de dinamikusan fejlődő tudományterület nem a problémák és zavarok, hanem a pszichés erősségek, az öröm, a boldogság és az emberi kiteljesedés megértését és fejlesztését helyezi a középpontba. Célja, hogy megtaláljuk és kibontakoztassuk azt, ami működik bennünk.

Főbb témakörei:

• boldogság és szubjektív jólét
• flow-élmény (teljes elmerülés egy tevékenységben)
• remény, optimizmus
• erősségek és erények
• életcél és értelmes élet
• hálakultúra és megbocsátás
• kapcsolati minőség és pozitív érzelmek

Ezeket a témákat nemcsak filozófiai vagy önsegítő szinten vizsgálja, hanem empirikus kutatásokkal és pszichometriai eszközökkel alátámasztva, tudományos alapossággal.

Hogyan és miért alakult ki?

A pozitív pszichológia megszületésének egyik legfőbb oka az volt, hogy a pszichológia a 20. század során túlságosan a mentális zavarok gyógyítására koncentrált, elhanyagolva az emberi fejlődés, erősségek és boldogság kérdéskörét. Bár Sigmund Freud, Carl Jung vagy épp Abraham Maslow már korábban is foglalkoztak az emberi potenciállal, a pszichológia fősodrában hosszú ideig a problémák domináltak.

Carl Rogers és Abraham Maslow munkássága tekinthető a pozitív pszichológia előfutárának. Maslow „önmegvalósítás” fogalma, a szükségletpiramis csúcsa, valamint a „csúcsélmény” (peak experience) fogalma már előrevetítették a pozitív pszichológia fő kérdéseit. Ők azonban inkább filozófiai, mint empirikus alapokon dolgoztak.

A változás 1998-ban indult el látványosan, amikor Martin Seligman, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) akkori elnöke programadó beszédében bejelentette: ideje, hogy a pszichológia nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem az emberek erősségeinek fejlesztésére is fókuszáljon. Ez volt a pozitív pszichológia hivatalos születése.

Azóta ez a megközelítés önálló tudományos irányzattá nőtte ki magát, számos egyetemi programmal, kutatási projekttel és gyakorlati alkalmazással világszerte.

A pozitív pszichológia fejlődési szakaszai:

1. Kezdeti lelkesedés és alapozás (1998–2010)

• Martin Seligman és munkatársai kutatásokkal támasztották alá, hogy a pozitív érzelmek, az erősségek és az optimizmus mérhető és fejleszthető.
• Megszületett a VIA karaktererősségek rendszere, a PERMA-modell, és tömeges boldogságkutatások kezdődtek.
• Ekkor jelentek meg az első pozitív pszichológiai tankönyvek és tudományos folyóiratok.

2. Árnyalás és kritikai visszacsatolás (2010–2020)

• Kutatók felismerték, hogy nem lehet kizárólag a pozitívumokra fókuszálni, és az emberi jól-léthez a szenvedés integrálása is szükséges.
• Megjelent a második hullám, amely elismeri a negatív érzelmek hasznát (pl. gyász, szorongás) a fejlődésben.
• További empirikus kutatások mélyítették a megértést, különösen a meaning-making (értelmet kereső) és posttraumás növekedés témakörökben.

3. Integráció és társadalmi alkalmazás (2020–napjainkig)

• A pozitív pszichológia belépett az egészségügybe, oktatásba, szervezetfejlesztésbe és közpolitikába.
• Megjelentek alkalmazott alirányzatok: pozitív szervezeti pszichológia, pozitív oktatás, pozitív pszichoterápia.
• Több figyelmet kap a kultúraközi különbségek, szociális igazságosság és a rendszerszintű jóllét.

A pozitív pszichológia helye a tudományban

Ma már nem kérdés, hogy a pozitív pszichológia teljes értékű és tudományosan megalapozott irányzat a pszichológia széles palettáján belül.

A pozitív pszichológusok szigorú kutatásmódszertani elveket követnek, kérdőíveket, kísérleteket, longitudinális vizsgálatokat és neurológiai méréseket alkalmaznak.

A pozitív pszichológia legjelentősebb folyóiratai, mint például a Journal of Positive Psychology, Psychology of Well-Being vagy a Journal of Happiness Studies tudományos hivatkozások ezreit generálják évente.

A kezdeti kutatások főként a boldogság, a szubjektív jóllét, az optimizmus és az élettel való elégedettség körül forogtak, de mára kibővült a fókusz: a munkahelyi jólét, a vezetéspszichológia, a sport, az oktatás és az egészségpszichológia területén is fontos szerepet kap.

Emellett létrejöttek gyakorlati alkalmazásai is: pozitív pszichológiai coaching, pozitív nevelés, rezilienciafejlesztő tréningek vagy éppen pozitív szervezeti kultúrák kialakítása.

Oktatás és gyakorlati alkalmazás

A pozitív pszichológia ma már egyetemi kurzusként, képzésként és mesterképzésként is elérhető világszerte. Az egyik legismertebb ilyen programot Tal Ben-Shahar indította el a Harvardon, és hamar a legnépszerűbb tantárggyá vált. Emellett olyan alkalmazási területeken is teret hódított, mint a munkahelyi jóllétfejlesztés, az iskolai nevelés vagy az egészségügyi prevenció.

A pozitív pszichológia nagyon népszerű lett, mert nem kizárólag szakembereknek szól – bárki számára hozzáférhető, aki szeretné tudatosabban megélni az életét, erősségeit fejleszteni és növelni saját és mások jóllétét.

A pozitív pszichológia öt meghatározó alakja

Martin Seligman – a pozitív pszichológia „atyja”

Seligman korábban a tanult tehetetlenség koncepciójáról volt ismert, de az 1990-es évek végén fordulatot vett a pályafutása. Kidolgozta a PERMA-modellt, amely szerint az emberi jólét öt alappillére: a pozitív érzelmek (Positive Emotion), elköteleződés (Engagement), kapcsolatok (Relationships), értelem (Meaning) és eredményesség (Accomplishment).

Seligman könyvei, mint a Flourish és az Authentic Happiness, nemcsak tudományos alapművek, hanem gyakorlati útmutatók is a boldogság eléréséhez.

Mihály Csíkszentmihályi – a flow élmény kutatója

A magyar származású pszichológus nevéhez fűződik a világszerte ismert flow-elmélet, amely azt írja le, hogyan merülhetünk el teljesen egy tevékenységben, annyira, hogy megszűnik a tér és idő érzékelése, és teljesen eggyé válunk a cselekvéssel.

A flow a boldogság egyik kulcseleme, és különösen gyakori a kreatív, kihívásokkal teli tevékenységek során. Csíkszentmihályi munkája fontos alappillére lett a pozitív pszichológiának, hiszen tudományosan megalapozta, hogy az élmények minősége meghatározza az életminőséget. A flow-kutatás mára az oktatásban, sportpszichológiában, munkahelyi jóllétben is fontos szerepet játszik.

Christopher Peterson – az emberi erősségek katalógusa

Peterson volt Seligman közvetlen munkatársa, és együtt alkották meg a VIA (Values in Action) karaktererősségek rendszert, amely a pozitív pszichológia egyik legfontosabb mérőeszközévé vált.

A rendszer 24 karaktererősséget ír le – mint például a bátorság, kíváncsiság, kitartás, humor vagy hála –, amelyeket minden ember egyedi módon hordoz. A munka célja az volt, hogy azonosítsák azokat a pozitív emberi tulajdonságokat, amelyek minden kultúrában értékesek.

Híres mondása: „Other people matter.” Ez volt Peterson központi üzenete: az emberi kapcsolatok minősége kulcsszerepet játszik a boldogságban. Nem csak az egyéni erősségek számítanak, hanem az, hogyan viszonyulunk másokhoz.

Munkássága lehetővé tette, hogy a pozitív pszichológia ne csak fogalmak, hanem mérhető és fejleszthető tulajdonságok mentén működjön.

Barbara Fredrickson – a pozitív érzelmek kutatója

Fredrickson nevéhez fűződik a „broaden-and-build” elmélet, amely szerint a pozitív érzelmek – mint a szeretet, öröm, érdeklődés – nem csupán pillanatnyi élmények, hanem hosszú távon kibővítik a gondolkodást és építik a pszichológiai erőforrásokat.

Kutatásai megmutatták, hogy a pozitív érzelmek javítják az immunrendszer működését, fokozzák a rezilienciát és elősegítik a kapcsolatok mélyülését. Fredrickson hangsúlyozza, hogy a boldogság nem egy nagy célállomás, hanem napi mikropillanatok sorozata, amelyek építik az élettel való elégedettséget. Kulcskönyve: Positivity (2009).

Tal Ben-Shahar – a boldogság tanítható

Ben-Shahar közérthető és inspiráló előadásaival lett ismert, amikor a Harvardon a boldogságról tartott kurzusa rekordlétszámot ért el. Azt vallja, hogy a boldogság tanulható készség, amelynek kulcsa az önelfogadás, a célorientáltság, a kapcsolatok minősége és a kudarcokkal való egészséges viszony.

Könyvei – például a Happier vagy a The Pursuit of Perfect – világszerte milliókhoz juttatták el a pozitív pszichológia alapelveit. Inspiráló előadásai és könyvei sokak számára tették világossá azt a felismerést, hogy a boldogság nem luxus, hanem fejleszthető készség.

A pozitív pszichológia nem csupán egy új irányzat a pszichológián belül – sokkal inkább egy szemléletmód, amely azt üzeni: nemcsak a túlélés, hanem a kiteljesedett élet is megérdemli a tudományos figyelmet.

Megtanít arra, hogyan találhatod meg és erősítheted meg azt, ami már most is érték benned. Segít eligazodni abban, hogyan lehetsz tudatosabb, kapcsolódóbb, kiegyensúlyozottabb – és végső soron boldogabb.

Forrás:

https://www.psychologytoday.com/us/basics/positive-psychology

https://en.wikipedia.org/wiki/Positive_psychology

https://www.health.harvard.edu/topics/positive-psychology

https://positivepsychology.com/what-is-positive-psychology-definition/