-
Bal agyfélteke vs. jobb agyfélteke
Az emberi agy lenyűgöző szerv, amely összetett rendszerek révén irányítja mindennapi tevékenységeinket, érzelmeinket és gondolkodásunkat. Azt mindenki tudja, hogy két agyféltekénk van: a bal és a jobb. Nagyjából tisztában vagyunk azzal is, hogy ezeknek mi a funkciója. Van viszont egy olyan mítosz, hogy meghatározza a személyiségünket, hogy a bal vagy a jobb agyféltekénk a dominánsabb. Kutatók is megvizsgálták a témát,…
-
Az X-generáció jellemzői és problémái
Az X generáció tagjai 1965 és 1980 között születtek, a baby boomerek és az Y generáció (millenniálok) között helyezkednek el. Ők az úgynevezett „kulcsos gyerekek”: önállóságra nevelt, szkeptikus, alkalmazkodó nemzedék, amely analóg világban nőtt fel, de otthonosan mozog a digitálisban is – ezért hídgenerációnak is nevezik őket. Ismerős az érzés, hogy egyszerre kellene helytállnod a munkahelyeden, az idősödő szüleid mellett…
-
Át lehet-e programozni a tudatalattit?
Fel lehet-e fedezni a tudatalattinkat, anélkül, hogy segítséget kérnénk hozzá? Át lehet programozni szakértő nélkül? Nem egyszerű feladat, de nem lehetetlen. Van számos módszer, mellyel megközelíthetjük a tudatalattit és elültethetünk benne új gondolatmagokat. Egyénfüggő, hogy kinek mi működik, ha működik egyáltalán, de próbálkozni mindenképpen érdemes, mert jelentős változásokat érhetünk el, ha sikerül. Miért és mit kell elérnünk a tudatalattinkban?…
-
Mi a tudatalatti és hogyan befolyásol minket?
A tudatalatti egy pszichológiai fogalom, amelyet Sigmund Freud, az ismert osztrák pszichoanalitikus vezetett be. A tudatalatti olyan része az emberi elmének, amely nem közvetlenül hozzáférhető vagy nem tudatosan irányítható. Olyan lelki folyamatokat és tartalmakat rejt, amelyek nem tudatosak, de mégis erőteljesen befolyásolják gondolkodásunkat, érzelmeinket és viselkedésünket. A tudatalatti tárolhat múltbeli tapasztalatokat, érzéseket, vágyakat, félelmeket stb. A tudatalatti tartalmait nem könnyű…
-
Milyen a passzív-agresszív viselkedés?
Néhány csípős megjegyzés mögött is lehet komoly elégedetlenség, sőt a szarkazmus sem biztos, hogy humorból fakad. Úgy is bánthatunk másokat, hogy nem direkt támadunk, hanem ügyes cselekkel. A passzív agresszív viselkedés egy olyan viselkedési forma, amelyben valaki nem nyíltan fejezi ki az ingerültségét vagy ellenállását, hanem indirekt módon. Tehát a passzív-agresszió a negatív érzések, például a düh vagy a bosszúság…
-
Mi a családállítás, vagyis a Hellinger-terápia?
Valahogy egyre többször elém kerül ez a furcsa szóösszetétel, hogy családállítás. Gondoltam adok egy pofont az algoritmusoknak és megnézem, hogy mi ez pontosan. (Eredetileg: Familienaufstellung). Tulajdonképpen egy alternatív terápiás módszer, ami segít feloldani benned bizonyos blokkokat. Tehát nem egy hagyományos családterápia, ahol leül a család a terapeuta elé és megpróbálják megoldani a konfliktusaikat. Igazából a családod sem kell hozzá, hogy…
-
William H. Sheldon személyiségtípus-elmélete
Az emberi test és személyiség közötti kapcsolat szerintem nagyon érdekes téma. Hogyan tükrözi vissza a testalkat a személyiségjegyeket? Hogyan határozhatók meg a személyiség jellemzői fizikai sajátosságok alapján? Ezeket az elméleteket szomatotípus elméleteknek nevezzük, már itt írtam róla: Ernst Kretschmer személyiségtípus-elmélete. A szomatotípus elméletek olyan pszichológiai megközelítések, amelyek a testalkat és a személyiség közötti kapcsolatot vizsgálják. A testalkatot három alapdimenzió mentén…
-
Generációs különbségek
A ma élő generációk: veteránok (1945 előtt), baby boomerek (1946–1964), X generáció (1965–1980), Y generáció vagy millenniálok (1981–1996), Z generáció (1997–2012), alfa generáció (nagyjából 2010/2013-tól) és 2025-től a béta generáció. A generációk közti különbségek valósak, de kisebbek és árnyaltabbak, mint amit a közbeszéd sugall. A legtöbb eltérést a formáló környezet magyarázza, nem valamiféle veleszületett generációs jellem. „Bezzeg a mai fiatalok!”…
-
Mi a dependens személyiségzavar?
Mindannyian függünk valamilyen szinten azoktól az emberektől, akiket szeretünk, vagy akikkel együtt kell működnünk az életünk során. Viszont igyekszünk megtartani az önállóságunkat is, a szabadságunkat, ami egy dependens emberről nem mondható el. A dependens személyiségzavar (DPD) egy mentális egészségügyi állapot, amelyet általában a túlzottan szorongó és függő viselkedés jellemez. Ez az egyik leggyakrabban diagnosztizált személyiségzavar. Általában fiatal felnőttkorban vagy később,…
-
Ernst Kretschmer személyiségtípus-elmélete
Rád nézek és megmondom, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezel. Ez lehetséges? Mindenesetre van egy olyan kutatási terület, ami azt vizsgálja, hogy a fizikai jellemzőink milyen összefüggésben állnak a belső tulajdonságainkkal. Mi is élünk ilyen előítéletekkel, például, ha úgy látjuk, hogy valakinek cuki arcberendezése van, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a természete is aranyos. Az emberi test és személyiség kapcsolatának kutatása…
-
Edward Deci és Richard Ryan: önmeghatározás és motiváció
Ryan és Deci önmeghatározási elmélete egy fontos pszichológiai elmélet a motiváció szempontjából. Az elmélet azt vizsgálja, hogy miért és hogyan motiváljuk magunkat, és milyen hatással van ez a motiváció a személyes fejlődésünkre. Azon az elgondoláson alapul, hogy az embereket általában a fejlődés és a kiteljesedés iránti igény hajtja. Vajon tényleg így van? Az önmeghatározás nagyjából azt jelenti, hogy valaki képes…
-
Az alfa generáció jellemzői és problémái
Az alfa generáció tagjai 2010 után születtek, Mark McCrindle meghatározása szerint 2010 és 2024 között. Ők az Y generáció (millenniálok) gyermekei és a Z generáció kistestvérei. Az első nemzedék, amelyik teljes egészében a 21. században született, és tabletekkel, majd mesterséges intelligenciával nő fel. Jellemzésük részben még előrejelzés, a legidősebb alfák is csak most tinédzserek. Ismered azt a gyereket, aki előbb…
-
Erik Erikson elmélete a fejlődési szakaszokról
Erik Erikson pszichoanalitikus elmélete szerint az ember élete során nyolc pszichoszociális fejlődési szakaszon megy át a csecsemőkortól az időskorig. Minden szakasz középpontjában egy konfliktus áll (például bizalom vs. bizalmatlanság, identitás vs. szerepzavar), amelynek sikeres megoldása egy-egy alapvető erényt – reményt, akaratot, hűséget, bölcsességet – épít be a személyiségbe. Van egy jó hírem: bármennyi éves vagy, most is fejlődsz – legalábbis…
-
Milyen a pesszimista ember?
„Úgysem sikerül” – mondjuk, aztán nem is törjük magunkat, végül pedig igazunk lesz. Ilyen önbeteljesítő jóslatokat generál a pesszimizmus. Az optimizmus és a pesszimizmus két ellentétes hozzáállás, amelyek meghatározzák, hogyan látjuk a világot és hogyan reagálunk az élet kihívásaira. Nem velünk született adottságok, hanem megváltoztatható, formálható attitűdök. Tehát az optimizmus tanulható, ha le akarsz számolni a túlzott pesszimizmusoddal. A cél…
-
Stresszkezelés nevetéssel? Lehetséges.
Az egyik legmókásabb formája a stresszkezelésnek, ha valamiképpen felvidítjuk magunkat. És igen, működik! Az elme és a test közötti kapcsolat mélyebb megértése során az emberiség rájött arra, hogy a humor és a nevetés nem csupán kellemes időtöltés, hanem olyan erőteljes eszközök, amelyek az érzelmi és mentális jólétünkre is hatással vannak. Vagyis a nevetésnek gyógyító hatása van. Persze, ha valaki nagyon…
